Járványállónak bizonyult a költségvetés

A fenntartható költségvetési politika hozzájárult a COVID-19 járvány negatív gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítéséhez – közölte az Állami Számvevőszék.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy 2011-től – a járvány megjelenéséig – a lakossági megtakarítások egyre nagyobb szerepet játszottak az államadósság finanszírozásában és az államadósság-mutató folyamatosan javult.

Éppen ezért a járvány következményeként kialakult recesszióban kulcskérdés a háztartások növekvő pénzügyi vagyonának bevonása az államadósság finanszírozásába.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a költségvetés fenntarthatósága úgy is megvalósult, hogy az elmúlt években a Magyarországnak járó uniós támogatások jelentős részét a magyar költségvetés megelőlegezte, az Európai Unió általi megtérítés üteme viszont elmaradt a tervezettől.

A most nyilvánosságra hozott elemzésben az ÁSZ elemzői közpénzügyi szempontból vették górcső alá a központi költségvetés fenntarthatóságát támogató, illetve az azt veszélyeztető leglényegesebb tényezőket.

Az elemzés rámutat, hogy bár 2011 óta a nominális államadósság folyamatosan növekedett, a GDP gyorsabb ütemű növekedésének köszönhetően az államadósság-mutatók töretlenül javultak. A COVID-19 járvány hatására csökkenő GDP, illetve az emelkedő pénzforgalmi és maastrichti hiány miatt 2020-ra azonban a kedvező tendencia megszakad.

A hazai államadósság kezelése négy alapvető stratégiai cél mentén alakult:

és az állampapírok átlagos futamidejének növelése.

A stratégiai célok elérése érdekében hozott intézkedések mérsékelték az államadósság kockázatait. Különösen a devizahányad csökkentése és a lakossági finanszírozás erősítése terén történt komoly előrelépés, viszont az állampapírok átlagos futamidejének növelésében még további intézkedések szükségesek – világítanak rá az ÁSZ elemzői.

A GDP alakulásában szerepet játszó tényezők közül a fogyasztás folyamatosan nőtt, a növekedés üteme azonban elmaradt a keresetek növekedési ütemétől, többek között a háztartások megtakarításainak számottevő növekedése következtében.

Az aktivitási szint növekedése, a munkavállalási hajlandóság és a foglalkoztatás bővülése a termelés bővülésén keresztül járult hozzá a GDP növekedéséhez.

Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy az EU társfinanszírozásával megvalósuló programok uniós támogatását a magyar költségvetés megelőlegezte, az Európai Unió általi megtérítés üteme viszont elmaradt a tervezettől. Ez növelte a pénzforgalmi hiányt és az államadósságot. Mindez pedig kihatott a centralizációs arány alakulására is. A centralizációs arány a 2015-ös 48,6 százalékról 2019-re 44 százalékra csökkent, elsősorban egyes adókulcsok mérséklésének eredményeként.