A vidék lehet az új ciklus nyertese

A 2021–2027-es uniós ciklusban 51 milliárd euró, a 350-es tervezési árfolyammal számolva 17 850 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére, ebből 35 milliárd euró, azaz 12 250 milliárd forint az előző fejlesztési időszakokból ismert kohéziós és strukturális források formájában. A következő hét év egyik nagy nyertese a vidék lehet, az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy

az összes kohéziós és strukturális támogatás 20 százaléka fordítható terület- és településfejlesztésre, szemben a 2014 és 2020 közötti 13 százalékos aránnyal.

Ez azt jelenti, hogy a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását segíteni hivatott Versenyképes Magyarország operatív programra (VMOP) ugyanúgy az összes Magyarországnak járó EU-s forrás ötöde jut, mint a közlekedésfejlesztést felölelő Mobilitás operatív programra (Miop).

Az előzetes számítások szerint

a mintegy 2450 milliárd forintnyi uniós támogatást magába foglaló VMOP elsődlegesen a helyi önkormányzati fejlesztéseket finanszírozza, valamint szerepet vállal a kiemelt térségek és gazdasági zónák fejlesztésében és az elmaradott térségek felzárkózásának támogatásában is

– olvasható az operatív program tervezetében. Viszonyításképp: a 2014–2020-as Terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) 13 084 pályázat érkezett be 2091 milliárd forintnyi támogatói igénnyel, ebből az irányító hatóság 8971 projektnek adott zöld jelzést 1450 milliárd forint értékben.

Az eljárásrendi lekérdezés szerint a kedvezményezettek többsége már eljutott a kifizetésig: 7895 pályázó számlájára összesen 1315 milliárdot utaltak.

A VMOP kiterjed a helyi gazdaság fejlesztésére és a foglalkoztatásra, a települési infrastruktúra, a településüzemeltetés és a helyi közszolgáltatások fejlesztésére.

Hangsúlyos elem, hogy a klímastratégiában szereplő fenntarthatósági szempontoknak érvényesülniük kell az integrált helyi városfejlesztési programokban. Az operatív program keretében lehívható támogatások emellett a helyi jelentőségű turizmus fejlesztésére is felhasználhatók, mint ahogy helyi társadalmi felzárkózási programok szolgálatába is állíthatók.

A program hat prioritási tengelye közül négy szól a vidéknek, ezek a megyei, illetve a térségi szintű, továbbá a turisztikai, valamint a humán fejlesztéseket tömörítik.

A Budapestnek szóló ötödik és hatodik pont az infrastrukturális és ugyancsak a humán fejlesztések mellé rendel forrást.

A települési önkormányzatok által leginkább várt pályázati lehetőségek közt szerepelnek a helyi közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztései, az informatikai és okostelepülés-projektek, mint ahogy az energiahatékonyságot és a megújuló energia felhasználását elősegítő fejlesztések is. A következő hét évben a beruházási helyszínt kereső nemzetközi nagyvállalatok idecsábítását segítheti, hogy a VMOP-ban lesz lehetőség barnamezős rehabilitációra és a rozsdaövezetek fejlesztésére. És bár a karbonsemlegességet alapvetően a Zöldinfrastruktúra és klímavédelmi operatív program (ZIKOP) hivatott előmozdítani, a VMOP-ban is helyet kapott a helyi zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, a helyi klímastratégiákhoz való alkalmazkodás, valamint a helyi környezetvédelmi infrastruktúra és hulladékgazdálkodás fejlesztése. Mindemellett ebben a programban támogatható a gyermekjóléti és az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg-szakellátás és az egészségfejlesztési infrastruktúra, valamint a közösségi kultúra és sport is.