A kukában végezte 242 zöldprojekt terve

A fél megawattosnál kisebb naperőműveknek a töredékét sem helyezték üzembe a törvény szabta, eredeti határidőre, de még a később kapott jogszabályi haladék mellett is van csúszás.

Már legalább két éve működniük kellene azoknak a fél megawattosnál kisebb naperőműveknek,

amelyekre jellemzően 2016 végén adott kötelező áramátvételi engedélyt (KÁT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A késlekedések azonban hatalmasak. Pedig, miközben az eredeti szabályozás (KÁTR) szerint a KÁT-kérelem beadása és a létesítmény üzembe helyezése között legfeljebb egy év telhet el, a törvény egy másik bekezdésében az üzembe helyezésre még egy év türelmi időt adott – derül ki a MEKH-től kérdésünkre kapott válaszból. Ám 2018 végén ezzel együtt is csak 373 megawattnyi ilyen naperőmű működött az országban abból az 1392 megawattnyiból, amennyire a hivatal KÁT-jogosultságot adott 2867 engedélyen keresztül. A több mint ezer megawattos elmaradás a Paksi Atomerőmű teljesítményének a fele.

Újabb könnyítésként a kormány lehetőséget adott e létesítmények későbbi átadására, majd – tekintettel a koronavírus gazdasági hatásaira – a MEKH is felhatalmazást kapott azon határidők módosítására, amelyek a kötelező átvételi jogosultságok, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, új erőművekhez kapcsolódó prémium típusú támogatások áramtermelésének, illetve kereskedelmi üzemének megkezdésére vonatkoztak.

2020. október végére már javult az arány: ekkorra 1867 darab 0,5 megawatt alatti naperőmű lépett be a KÁT-mérlegkörbe 905 megawatt teljesítménnyel, 242 továbbinak viszont – ez 114 megawattot takar – úgy járt le a megvalósítási határideje, hogy nem kezdte el a villamosenergia-termelést.

A Világgazdaság által korábban idézett piaci vélemény szerint részben azért csúsznak egyes naperőmű-beruházások, mert műszakilag vagy pénzügyileg nem készítették elő őket.

E felszínesség mögött az esetek egy részében az állhat, hogy az érintett projektcégeket eredetileg nem a feladat elvégzésére, hanem a nagy nyereséggel való továbbadásra hozták létre. Ezt a problémát azzal lehetne kiszűrni, ha az eddiginél szigorúbb feltételekkel lehetne támogatásra jogosító áramtermelési engedélyhez jutni.

Konkrét szigorítási tervről nem tájékoztatta a Világgazdaságot az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de közölte: az iparági visszajelzések figyelembevételével vizsgálja, hogy milyen további teljesítési vagy finanszírozási feltételek kikötése lehet indokolt a következő felhívás nyertesei számára.

A tárca által küldött válasz kitér rá, hogy mindkét eddigi Metár-pályázat a támogatási jogosultságot megállapító határozat véglegessé válásától számított hároméves határidőt szabott meg a kereskedelmi üzem kezdetére.

Az első kiírás nyerteseinek 2023 januárjáig kell megvalósítaniuk a projektjeiket.

(Az első pályázat eredményhirdetése 2020 tavaszán volt, a második 2021-re várható – a szerk.) Szigorú feltétel, hogy minden pályázónak ajánlati, a nyerteseknek pedig teljesítési biztosítékot kell leten­niük bankgarancia formájában. Az ajánlati biztosíték 1,5, a teljesítési 5 százaléka a MEKH által meghatározott beruházási benchmark értékének. Az ajánlati biztosítékot a teljesítési biztosíték elfogadása után, nem nyertes vagy érvénytelen pályázat, eredménytelen eljárás esetén az eredményhirdetést követő tíz munkanapon belül, a teljesítési biztosítékot a kereskedelmi üzem megkezdését igazoló dokumentum elfogadását követő tíz munkanapon belül szabadítják fel.

Az első Metár-tenderen 72 pályázat kapott támogatást összesen akkora teljesítményre, amennyivel évi 93 ezer hazai háztartás teljes áramigénye fedezhető tiszta energiaforrásból, a szén-dioxid-kibocsátás évi 75 ezer tonnás csökkenése mellett.

Last minute engedélyek

A 2016 végi kérelemdömpinget az okozta, hogy utoljára akkor lehetett a kényelmes feltételeket kínáló KÁT-ba bekerülni. Azóta már csak a piacközeli feltételekkel működő Metárral juthatnak támogatáshoz a megújuló forrásból vagy hulladékból áramot termelő vállalkozások.