Letöltendő börtönbüntetés a mezőgazdasági forrásokat lenyúlóknak

A cikk írója még 2014-ben tárta fel – és ennek nyomán a nyomozás is elindult –, hogy a Vegoline Kft., a Nagyaszos-Alma Kft., a Borsodi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. és más, azonos vállalkozói körökhöz tartozó cégek több milliárd forintnyi uniós támogatást igényeltek és kaptak meg jogosulatlanul még a baloldali kormány idején az azóta megszüntetett Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól.

Az ügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség előbb a Vegoline Kft.-vel kapcsolatban emelt vádat négy férfival kapcsolatban. Évekkel később, 2020 júniusában – bár arra magyarázat nem volt, miért nem kapcsolták össze az ügyeket – pedig a Borsodi Kft. és Nagyaszos Kft. ügyében emeltek vádat.

A nyíregyházi bíróság ezért most első fokon még csak a Vegoline Kft. ügyében hozott ítéletet. A bíróság tájékoztatása szerint

S.L. elsőrendű vádlottat felbujtóként elkövetett költségvetési csalás bűntette és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt – halmazati büntetésül – 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

A II. rendű N.L.P. vádlottat költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt – halmazati büntetésül – 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.

A bíróság F.M. III. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte, valamint 5 millió forint vagyonelkobzást rendelt el vele szemben. A IV. rendű M.I. vádlottat a bíróság bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt – halmazati büntetésül – 1 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.

Az ítélet alapján tehát beigazolódott, hogy egy kiterjedt céghálót üzemeltető társaság úgy jutott több százmillió forinthoz 2010-ben, hogy le sem gyártotta azt a gépet, amelyre a támogatást igénybe vette. Ez főként azért érdekes, mert az akkori szabályok szerint a pályázók csak egy elfogadott hatósági listáról választhattak gépet, a listára pedig a felügyelők által jóváhagyott, működő gépek kerülhettek volna. Mégis rákerült a nem létező gép a listára, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is kifizetett a beszerzésére több mint háromszázmillió forintot.

Hasonló a helyzet a többi cég esetében is. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ügyészség tájékoztatása szerint a Nagyaszos-Alma Kft., illetve a Borsodi Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. esetében összesen öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt. E cégek esetében végül csak idén emeltek vádat. Az élelmiszeripar fejlesztésére létrehozott pályázaton egyébként legalább egy tucat cég járt el a Vegoline-hoz hasonlóan, nem véletlen, hogy többségüket felszámolták, vagy már meg is szüntették.