Három esetben lehet megkapni a védettséget igazoló okmányt

A kormány múlt héten vállalta, hogy felgyorsítja a bértámogatások kifizetését, eddig összesen 40 milliárd forintot igényeltek a vállalkozók, ebből 36 milliárd forintot már odaítéltek, és a tegnapi napig 35,5 milliárd forintot ki is fizetett az állam – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.

A tárcavezető elmondása szerint a kormány tegnap döntött a védettséget igazoló okmány bevezetéséről, amelyhez három esetben lehet hozzájutni.

Megkapják a beoltottak a második oltás után, ebben az esetben az okmány a második oltás beadásának idejét fogja tartalmazni.

Azok is megkapják, akik már átestek a betegségen, ez esetben az érvényesség kezdete a kórházból történt elbocsátás napja lesz, vagy az első negatív PCR-teszt időpontja, illetve akinek csak egy pozitív tesztje vol, neki az azt követő tizedik nap jelenti az érvényesség kezdetét.

Mivel nagy a látencia, akár ötszörös, tízszeres is lehet, ezért azok is megkaphatják az okmányt, akik laborvizsgálattal igazolják, hogy jelen van a szervezetükben az antitest, és a dokumentum a vizsgálattól számított négy hónapig lesz érvényes.

Utóbbi esetben azonban az okmány megszerzése költségtérítéses lesz, az első két esetben ingyenes, és érvényességi időt sem fog tartalmazni

– emelte ki a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta, a járványügyi szabályok betartásával sikerült megfékezni a járvány második hullámát, de a járványügyi adatokban nincs további csökkenés, és Európa több országában megindult a harmadik hullám, és Magyarországon is fertőz a brit vírusmutáns. Tegnapig 294 ezer embert oltottak be, ma átlépi az oltottak száma a 300 ezret.

Fókuszban a vállalkozások, a felsőoktatás és az agrár

Gulyás Gergely nagy eredményként számolt be arról, hogy a decemberi adatok szerint többen dolgoztak 2020-ban Magyarországon, mint 2019 decemberében, amikor a koronavírusnak „még nyoma sem volt” Európában.

Hozzátette: 4,5 millió a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi mutató pedig az EU-ban a harmadik legalacsonyabb Magyarországon.

A gazdasági újraindítási akcióterv január 1-jétől április 1-jéig zajló részéről szólva:

fontosnak nevezte a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújítási támogatást, valamint a 13. havi nyugdíj első negyedének februári kézbesítését.

Közölte: a 25 év alatti fiataloknak 2022. január 1-jétől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, ami gyakorlatilag 16 százalékos béremelést jelent számukra, és a kormány reményei szerint növeli a foglalkoztatottságot és a legfiatalabb munkavállók bérét.

Az új intézkedések közül kiemelte, hogy

tíz évre 10 millió forintos kamatmentes hitelt kaphatnak a legkisebb vállalkozások.

Elmondta:

a gazdasági újraindítási akcióterv áprilistól induló második ütemének középpontjában a felsőoktatás áll,

az EU helyreállítási alapjából Magyarország mintegy 1500 milliárd forintot az egyetemek és a felsőoktatás fejlesztésére fordít.

Emellett – folytatta – nagy fejlesztések indulnak, részben a helyreállítási alapból, részben magyar költségvetési forrásokból, részben a most induló uniós költségvetésből, amelyek a zöld energiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására épülnek.

Hozzátette:

a 8-10 évre szóló agrár- és a vidékfejlesztési stratégiát is elfogadták, megkezdődik az első pályázatok elindítása.

Úgy összegzett: ezek azok a gazdaságpolitikai intézkedések, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ne csak az élet induljon újra Magyarországon – ahogy ezt az oltóanyagok bősége lehetővé teszi – , hanem a gazdaság is, és az ország visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyen a 2010 utáni 8-9 évben a rendszerváltoztatás óta a legjobban teljesített.