Romlik a kínai feldolgozóipar teljesítménye

A globális koronavírus-járvány miatt visszaeső exportmegrendelések és az emelkedő árak következtében az elmúlt hét hónap leglassúbb ütemében növekedett januárban a kínai feldolgozóipar teljesítménye. A Caixin Insight Group és az IHS Markit közös, kis- és középvállalatokra összpontosító felmérése szerint az ágazati beszerzésimenedzser-index (BMI) a decemberi 53 pontról 51,5 pontra csökkent januárban. Elemzők 52,7 pontra számítottak. Tavaly január óta a leggyengébb ütemben növekedett a termelés részindexe, lassult az új megrendelések állományának bővülése, az új exportmegrendeléseket tükröző részindex pedig hat hónapja először csökkent.

A foglalkoztatottság alindexe is ismét az 50 pontos határ alá csúszott.

Az üzleti várakozások részindexe harmadik hónapja tartó gyengülést követően az elmúlt nyolc hónap legalacsonyabb szintjére zsugorodott, bár a felmérésben részt vevő vállalatok változatlanul optimisták. A friss adatok egybecsengenek a hivatalos, elsősorban a nagy állami vállalatok helyzetét mutató statisztikával, amely szintén a feldolgozóipar növekedésének vártnál nagyobb mértékű lassulását tükrözte: a decemberi 51,9 pontról a BMI 51,3 pontra esett a jelzett 51,6 helyett.

A megtorpanás azt mutatja, hogy Kína gazdasági talpra állását is veszélyezteti a járvány,

annak ellenére, hogy az ország a többieknél jobban vészelte át a koronavírus első évét, így közelebb került ahhoz, hogy 2028-ra valóban leelőzze az Egyesült Államokat, és a világ legnagyobb gazdasága legyen. Az amerikai gazdaság tavaly az első kormányzati becslés szerint 2,3 százalékkal, a jelenlegi árfolyamon 20 930 milliárd dollárra zsugorodott, míg a kínai ugyanilyen arányban, 14 700 milliárd dollárra növekedett. Ez azt jelenti, hogy a különbség egyetlen év alatt 7100 milliárdról 6200 milliárd dollárra csökkent.

A két ország növekedése közti különbség megerősíti, hogy a járvány sokkal inkább volt negatív hatással az amerikai gazdaságra, mint a kínaira

– nyilatkozta a CBNC-nek Rob Subbaraman, a Nomura ügyvezető igazgatója, aki úgy véli, hogy ha a jüan tovább erősödik a dollárral szemben a jelenlegi 6,9-es árfolyamról, és eléri a 6-os szintet, akkor az őrségváltás már 2026-ban bekövetkezhet.

Taj Huj, a J. P. Morgan Asset Management ázsiai piacokkal foglalkozó vezető stratégája nem vár ilyen gyors előrelépést, szerinte nyolc-tíz év kell még ahhoz, hogy a kínai gazdaság behozza az amerikait. Véleménye szerint az első negyedéves kínai növekedést befolyásolhatja az újabb helyi járványgócok kialakulása, és az azok miatt bevezetett korlátozások, míg az amerikai gazdaságot jelentősen támogatja majd a tavaly év végén elfogadott ösztönzőcsomag. Abban konszenzus van az elemzők között, hogy a Joe Biden elnök által javasolt 1900 milliárdos újabb csomag

az év végéig mintegy 4, 2022 végéig pedig 2 százalékponttal nagyobb GDP-növekedést generálna, mint amekkora nélküle lenne.

Igaz, egyelőre csekély az esély arra, hogy a csomagot ebben a formájában elfogadja a kongresszus, mivel azt a minimális többségben lévő demokrata törvényhozók közül sem helyesli mindenki. Amerikai sajtóértesülések szerint az elnök azért is indult ilyen magas összegről, hogy a kompromisszum érdekében legyen miből engednie. A legkisebb tétet meg is tette tíz republikánus szenátor, akik egy mindössze hatszázmilliárd dolláros támogatást javasolnak, velük később egyeztet a Fehér Ház.