Megsínylik a hazai kkv-k a harmadik hullámot

Nehéz helyzetben indultak neki a cégek a koronavírus-járvány harmadik hullámának – derült ki a K&H kkv bizalmi index felmérése.

A második hullám ugyanis tízből kilenc kkv-t hátrányosan érintett,

emiatt a cégek több mint felénél megszorító intézkedések alkalmazására volt szükség. A legtöbb vállalkozás számára a belföldi kereslet csökkenése és a megváltozott munkafolyamatok okoztak eddig nehézséget.

Az elhúzódó járványhelyzet egyre súlyosabban érezteti hatását a hazai kis- és középvállalkozások körében.

A K&H kkv bizalmi index kutatás 2020. negyedik negyedéves eredményei alapján a koronavírus-járvány harmadik hulláma nehéz helyzetben érte a cégeket, ugyanis a második hullám komoly nyomot hagyott a hazai kkv-szektor működésén – mondta Kökény Roland, a K&H kkv marketing- és támogatásvezetője.

November végével bezárólag a kkv-k 90 százaléka érezte a járvány negatív gazdasági hatásait, ezen belül a válaszadók harmadát súlyos veszteségek érték.

Az egyes iparágakat azonban eltérő módon érintette a válság. Leginkább a szolgáltató szektorban dolgozók kerültek nehéz helyzetbe, akiknek 36 százaléka számolt be komoly veszteségről, a mezőgazdaságban viszont „csak” minden ötödik cég tapasztalt hasonlót.

A második hullám alatt bevezetett korlátozó intézkedések számottevő szigorítására remélhetőleg már nem lesz szükség a harmadik hullám alatt, ugyanakkor a kkv-k helyzete várhatóan csak a gazdasági nyitással fog számottevően javulni – foglalta össze az eredményeket Kökény Roland.

A csökkenő belföldi kereslet jelenti a legnagyobb kihívást.

A járvány első és második hullámában is változatlan értékben (47 százalék) a belföldi kereslet csökkenése okozta a legnagyobb kihívást, ami láthatóan a harmadik hullám alatt is velünk marad. A további akadályozó tényezők között jelentősebb eltérés két esetben mutatkozik az elmúlt két hullámban tapasztaltaknál – mutat rá a felmérés.

A megváltozott munkarend és a cégen belüli munkafolyamatok – feltehetően a körülményekhez való alkalmazkodás miatt – a második hullám során már kisebb mértékben nehezítették a vállalkozások életét (31 százalék).

A szükséges munkaerő hiánya ugyanakkor már a cégek 18 százalékát hátráltatta az első hullám 11 százalékához képest.

Ennek hátterében többek között az állhat, hogy a járvány alatt felszabaduló munkaerő szaktudása és tapasztalata nem feltétlenül felel meg annak, amit az adott munkaadó keres.

A járvány gazdasági hatásainak mérsékléséhez a kkv-k több mint fele (53 százalék) megszorító intézkedéseket alkalmazott. Legnagyobb arányban a dolgozók munkaidejének csökkentése és a cég havi kiadásainak mérséklése volt jellemző (32 és 29 százalék). Leépítéssel és a bérek csökkentésével eddig a vállalkozások egyaránt 14-14 százaléka élt – írja a pénzintézet.