Csath Magdolna: jó növekedés kell!

A korábbi évtizedekben kifejezetten alacsony növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, a magyar GDP bővülése 1980 óta csak egyszer haladta meg az 5 százalékot, 2018-ban. Miben kellene javulnunk a jövőben?

A gazdasági növekedés nem lehet egy ország kizárólagos célja, a GDP bővülése ugyanis mennyiséget mér, nem minőséget, illetve fejlődést. Persze minél kevésbé fejlett egy ország, annál könnyebb nagyobb GDP-növekedést elérnie, de egy ponton túl már nagyon fontossá válik, hogy mi a növekedés tartalma. Nagy munkanélküliség idején mindent meg kell tenni az új munkahelyek létrejöttéért, de aztán már arra is figyelni kell, hogy milyen minőségű munkahelyek jönnek létre, mekkora béreket és milyen munkakörülményeket biztosítanak. Ezért egy adott fejlettségi szint után, amikor felzárkózásról beszélünk, nemcsak a GDP növekedésére kell figyelnünk, hanem az életszínvonal- és életminőség-beli felzárkózásra is, ideértve a bérszínvonalat, az oktatás és az egészségügy minőségét, az egészségesen várható élettartam alakulását és a környezet állapotát.

A kormánynak van egy 2030-ig szóló víziója, amely szerint az évtized végén Magyarországnak Európa öt legjobb életminőséget biztosító állama közé kell kerülnie. Mekkora növekedés kell ehhez, és milyen növekedésre van szükség?

Ez valóban jó és ösztönző jövőkép, ám ehhez ki kell dolgozni azokat a gazdasági és társadalmi lépéseket, amelyekkel tényleg eljuthatunk ebbe a helyzetbe. Számszerűsíteni kell, hogy a különböző, életminőséget leíró mutatók legjobb öt országot jellemző értékének eléréséhez mekkora befektetésekre van szükség. Nem elég a növekedés bármilyen áron való gyorsítását célba venni, jó növekedésre kell törekedni, mert ez maga is javítja az életminőséget. Környezetbarát, a belső erőkre, innovációra, tudásra, társadalmi együttműködésre, magas bizalmi szintre építő növekedésre van szükség.

Van olyan, hogy rossz beruházás?

Nem a betelepülő külföldi cégek összeszerelő üzemeivel van baj, hanem általában az összeszerelő tevékenységek magas arányával. Az összeszerelés szállításigényes, alacsony hozzáadottérték-előállítással járó tevékenység, ez pedig kisebb termelékenységi szintet eredményez. A legfrissebb Eurostat-adatok szerint a magyar gazdaságban az egy munkavállaló által átlagosan előállított új érték az osztráknak a 36,6 százaléka. Viszont az olyan ágazatokban, ahol nem jellemző az összeszerelés, az érték már jobb: az informatika területén 42 százalék. A gazdasági szerkezet nagy hatással van az elérhető termelékenységi szintre, ezért fontos, hogy a beruházások elsősorban a nagyfokú újérték-előállításra képes ágazatokba áramoljanak, legyenek költséghatékonyak, ne csak növekedési, hanem fejlődési hatásuk is legyen.

Mit tanulhatunk a sikeres felzárkózást mutató országoktól, mennyire kell aktívan támogatni a hazai cégeket?

A duális szerkezet általánosságban már nem áll fenn. Vannak nagyon sikeres, versenyképes magyar vállalatok, és vannak olyan külföldi cégek, amelyek elsősorban a tetemes kedvezmények miatt települtek Magyarországra, és nem a termékeik újdonságtartalmával, kiemelkedő minőségével, hanem a magyar üzleti környezet biztosította költségelőnyt kihasználva versenyeznek. A költségalapú verseny azonban rontja az életszínvonal javításának esélyét, hiszen egyik eleme éppen az alacsonyabb bérszínvonal. Olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely minden céget helyzetbe hoz, ha innovációval, magasan képzett és jól megfizetett munkavállalókkal akar sikert elérni a világpiacon. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy azok az országok kerülték el a közepes fejlettségi csapdát, amelyek ezt az utat választották.

A gazdaság azonban most megállt, az újraindulás még hátravan. Mit hozhatnak a következő évek, képes lehet átlépni a saját árnyékát a magyar gazdaság?

Az egész gazdaság azért nem állt meg. A gyógyszeripar, az élelmiszeripar, az informatikai ágazatok, így a számítógépgyártás, és még sok más ágazat, ha lelassult is, de tovább működött. Éppen ezért jó a sokszínű gazdaság, mert segít átvészelni a válsághelyzeteket. Amire viszont oda kell figyelni, az a kisvállalati szektor. Ha ezek a cégek tönkremennek, az sérülékenyebbé teszi a gazdaságot, csökkentheti a dinamizmusát. A gazdaság lendületbe hozása azonban másfajta feladat, ennek megoldásához már nem visszafelé, hanem előre kell nézni. Úgy kell fejleszteni a magyar gazdaságot, hogy sikeresen be tudjon kapcsolódni a folyamatban lévő változásokba.