Feljebb araszolhatnak az inflációs ráták, új előrejelzések érkeznek Frankfurtból

Az idén az egyik legfontosabb téma volt eddig a nemzetközi piacokon az állampapírhozamok emelkedése, amely a várakozások ellenére a dollár gyengülését is megállította. A vakcinázás előrehaladása miatt általános a várakozás, hogy a világ erősebb gazdaságai az idén fellendülnek, ami feljebb pörgetheti az inflációt. A befektetők a nagy jegybankokat lesik: tesznek-e valamit a hozamemelkedés ellen? A héten erről a témáról várhatók érdemi információk.

A februári magyar inflációs adat kedden érkezik, az elemzői konszenzus szerint az éves ráta a januári 2,7-ről 3 százalékra ugorhatott, az OTP Elemzési Központjának szakemberei azonban elképzelhetőnek tartják a pozitív meglepetést.

Előretekintve az látszik, hogy az üzemanyagárak alakulása súlyos bizonytalanságot hordozhat áprilistól. Az eurózónában már közzétették a februári előzetes adatokat, ott 0,9 százalék maradt az éves index, messze az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljától.

Szerdán az amerikai adatokat is megismerhetjük,

a várakozások szerint az Egyesült Államokban a januári 1,4 százalékról 1,7 százalékra gyorsulhatott az éves infláció.

Ez már közelebb van a Federal Reserve ugyancsak 2 százalékos céljához. Az amerikai jegybank akár hosszú ideig is tolerálhat magasabb szinteket, ha a felpörgő gazdaság feltolná az árakat, az adatokat a kötvénypiaci bizonytalanság miatt mégis nagy figyelem övezi. Épp a hét végén fogadta el a szenátus Joe Biden elnök 1900 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagját, amely lökést adhat a fogyasztás növekedésének és ezzel a fogyasztói áraknak, közben az amerikaiak átoltottságának növekedése szintén javítja a kilábalás esélyét.

Korábban az volt a piaci várakozás, hogy idén először áprilisban nő majd a 2 százalékos cél fölé az árnyomás – a tavaly tavasszal erősen visszaeső üzemanyagárak bázishatása miatt –, de lehet, hogy már márciusban a cél fölötti inflációt mérnek

– írta Váradi Beáta, az OTP makrogazdasági elemzője.

A hét legfontosabb eseménye az EKB csütörtöki kamatmeghatározó ülése lesz. A jegybank döntéshozói az elmúlt hetekben többször is világossá tették, hogy nincs ínyükre a kötvényhozamok gyors emelkedése, mert még a kilábalást is veszélyeztetheti.

Ezeknek a verbális beavatkozásoknak azonban kevés hatásuk volt, ezért az ülés döntő kérdése az, hogy tesz-e valamit az EKB a hozamemelkedés ellen, például bejelenti-e a kötvények még az eddigieknél is agresszívebb felvásárlását.

Inflációs fronton aligha van félnivalója. A Reuters márciusi elemzői felmérésének konszenzusa szerint az eurózóna inflációja a 2 százalékos cél közelébe emelkedhet az idén, ám a 36 résztvevő több mint 85 százaléka szerint ez az ütem nem fenntartható, és az infláció még évekig a cél alatt maradhat. Az EKB most közli legfrissebb negyedéves gazdasági előrejelzé­seit is.

A decemberben közzétett, a 2021. évre vonatkozó 1 és a 2022-es 1,1 százalékos inflációs előrejelzést a magasabb tényadatok miatt jó eséllyel érdemben megemeli majd, de azt érdemes megjegyezni, hogy az emelkedést lényegében a monetáris politika számára nem releváns és technikai tényezők okozták

– írta Tardos Gergely, az OTP vezető elemzője.