Rázós hónapokra figyelmeztetheti a piacot a jegybank

Tavaly a 370-es euró-forint árfolyamnál avatkozott be a jegybank, valószínűleg most is hasonló gyengülés esetén léphet – mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője. A 370-nél gyengébb kurzus az egyébként is nehéz helyzetben lévő kkv-k túlélési esélyét rontaná – tette hozzá a szakértő.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa jövő kedden tartja márciusi kamatdöntő ülését, ezzel párhuzamosan a frissített gazdasági növekedési és inflációs előrejelzését is közzéteszi a jegybank.

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője szerint ugyan van esélye a lépésnek, azonban valószínűbb, hogy kivár az MNB. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője sem vár beavatkozást egyelőre. A kamatdöntés után kiadott közleményben azonban

a globális hozamemelkedés veszélyeire és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülésre hívhatják fel a figyelmet.

A szakember hangsúlyozta: az MNB 375 euró-forint kurzus felett avatkozhat be az egyhetes betéti eszköz 15 bázispontos – 0,9 százalékra – emelésével.

A jegybank kommunikációjában elkezdheti felkészíteni a piacokat a következő rázós hónapokra – mutatott rá az UniCerdit Bank elemzője. A márciusi infláció már érdemben a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulhat, azonban az igazán kritikus időszak az április–május–június lehet majd, amikor 5 százalék közelébe gyorsulhat az árdinamika. Halász Ágnes hozzáfűzte: az MNB hangsúlyozhatja közleményében, hogy a második negyedévben várható inflációs ugrás átmeneti, és az egy évvel korábban összeomló olajárak miatt kialakult alacsony bázis okozza. Regős Gábor aláhúzta:

az MNB az újonnan bevezetett járványügyi korlátozások gazdaságot fékező hatására hívhatja fel a figyelmet, amelynek dezinflációs hatása van, ugyanakkor a magas maginfláció veszélyeire is figyelmeztethet a központi bank.

Februárban ugyan 0,1 százalékkal csökkent az éves alapon mért maginfláció, ám a 4,1 százalékkal továbbra is az 1 százalékpontos jegybanki toleranciasáv tetejét jelentő 4 százalék felett alakult. A magas olajárak szintén inflációs kockázatnak minősülnek. A Századvég szakembere arra számít, hogy az inflációs kockázatok kaphatnak nagyobb figyelmet a közleményben.

Az átlagos infláció 2021-ben várakozásaik szerint 4 százalék körül alakul, az alapkamatot pedig csak egy extrém forgatókönyv megvalósulása esetén módosíthatja idén az MNB

– magyarázta Halász Ágnes. Az egyhetes betéti eszköz maradhat a monetáris politika első számú befolyásoló tényezője, amely a második negyedévben fokozatosan 1,05 százalékra emelkedhet, de az sem elképzelhetetlen, hogy a fél év végére ennél magasabb lesz a ráta. A szakértő arra számít, hogy ha a nagy jegybankok monetáris politikája, a befektetői hangulat és az infláció alakulása megengedi, ősszel csökkenhet az egyhetes betéti kamatláb. Varga Zoltán idén 3,3 százalékos átlagos fogyasztói árindexre számít, az alapkamat változatlan marad, míg az egyhetes betéti eszköz 0,9 százalékra emelkedhet. Regős Gábor 2021-ben 3,5 százalékos pénzromlással kalkulál, valamint azzal számol, hogy sem az alapkamat, sem az egyhetes betéti eszköz kamata nem változik az idén.