Szalai Piroska: elkerültük az összeomlást

Mennyire érintette súlyosan a járvány a legveszélyeztetettebb foglalkoztatási csoportokat, például a női munkavállalókat?

A világon mindenhol a fiatalok és a nők foglalkoztatását érintette a leginkább a járvány. Azok a fiatalok, akik éppen tavaly végeztek, nehezebben tudtak munkába állni, mint az egy évvel korábban kezdők. A nők pedig azért voltak nagyobb veszélynek kitéve, mert a digitális oktatás sokkal nagyobb terhet ró napközben is a gyermeket nevelő családokra, és a gyermekek felügyeletébe most a nagyszülők sem tudtak olyan mértékben besegíteni, mint a járvány előtt.

Jól látható, hogy a harmincas-negyvenes éveikben járó nők foglalkoztatási rátája csökkent a leginkább. Bár a második negyedévben, a karanténintézkedések idején Magyarországon esett vissza a legnagyobb mértékben a ráta, a harmadik és a negyedik negyedévben kevés híján visszatért a 2019 azonos időszakában mért értékekhez. Ilyen gyors visszapattanást pedig kevés ország tudott felmutatni.

Mi történt a huszonöt év alattiakkal?

A 15–24 éves fiatalok körében 1,1 százalékponttal csökkent a foglalkoztatási ráta, ez kedvezőbb adat, mint az Európai Unió 2 százalékpont körüli átlaga. Munkaerőpiaci szempontból azonban a 20–24 évesekre kell inkább figyelni, nekik mindössze 0,1 százalékponttal csökkent az arányuk, ami az EU 3 százalékpont körüli visszaeséséhez képest sokkal jobbnak mondható. A visegrádi országokban is nagyobb visszaesés történt a fiatalok foglalkoztatásában, mint nálunk.

Hogyan látja: célt ért a bértámogatási program? Mennyire voltak eredményesek a kormányzati erőfeszítések?

Tavasszal – nagyon helyesen – gyors döntés született a támogatási programokról. Tudjuk, kétszer ad, aki gyorsan ad, s már az intézkedés bejelentése, a munkahelyvédelem fókuszba állítása is elindított számos helyi összefogást, amelyek eredményesnek bizonyultak. Az időben meghozott intézkedések hatására érhettük csak el a gyors visszapattanást a harmadik és a negyedik negyedévben. Ha a programok konkrét eredményeit nézzük, kétségkívül lehetett volna gyorsabb is a kifizetés, a minisztérium azonban reagált, és eddig már célba ért több mint 45 milliárd forint, 115 ezer munkahely megőrzésére.

Sikerült megállítani a tömeges álláshelyvesztést?

Az úgynevezett Kurzarbeit prog­ramhoz hasonló intézkedések már a 2008-as válság idején is léteztek. Akkor Németországban az 1,4 millió munkavállalóra, a foglalkoztatottak 3,7 százalékára kiterjedő támogatások hatására csökkent a munkanélküliségi ráta, Magyarországon viszont csak a válság kitörése után csaknem egy évvel indult el a program, és összesen mindössze 5,7 milliárd forintot fizettek ki támogatásképpen, harmincezer munkavállaló részére. Ez akkor a foglalkoztatottak 0,8 százalékát érintette, most ennek már a sokszorosánál tartunk. Ráadásul most a program azonnal, a veszélyhelyzeti intézkedésekkel egy időben elindult. Míg a 2008-as válságban az esés után évekig stagnált, vagyis nem javult a magyar foglalkoztatási ráta, addig most csupán egyetlen negyedévre csökkent le, utána már vissza is pattant.

A gazdaság újraindítása után mire számíthatunk a munkaerőpiacon?

A korlátozások feloldása után számos ágazatban várhatóan hamarosan ismét munkaerőhiánnyal fogunk küzdeni. Szinte biztosan nem ugyanúgy fogjuk folytatni, mint 2019-ben. Minden ágazatban, sőt minden munkahelyen lesznek változások, amelyeket a járvány tapasztalatai indítottak el. Ezért belső átrendeződések várhatók, és szinte mindenhol szükség lesz új kompetenciák, ismeretek megszerzésére is. Remélem, jobban fogunk figyelni egymásra, jobban vigyázunk magunkra és a kollégáinkra is.

A népesedéspolitikában mit okozott a járvány?

A 2020-as évben a termékenységi ráta csúcsot döntött, s elérte a Bokros-csomag előtti szintet. De magától nem fog emelkedni, ezért kellett eddig is a számos új intézkedés. Az elmúlt 120 évben minden válság idején erősen csökkent a születésszám hazánkban, mindkét világháborúban, 1956 után, 1989 után, 2008 után is. Most eltökélt a kormány, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezt a sort megtörje, és a járvány hatására ne csökkenjen a gyermekvállalási kedv, a családok érezzék a lehető legnagyobb biztonságban magukat.