A forint elszállása esetén jöhet a jegybank lépése

Sem az inflációs folyamatok, sem a forint árfolyama nem teszi szükségessé a monetáris politikai beavatkozást

– mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árindex a februári 3,1-ről 3,7 százalékra emelkedett márciusban, a maginfláció viszont 3,9 százalékra mérséklődött az egy hónappal korábbi 4,1 százalékról. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kalkulált adószűrt maginfláció 3,4-ről a 3 százalékos jegybanki cél közelébe, 3,1 százalékra süllyedt. Az MNB a tavaszi hónapokban átmenetileg a 2–4 százalékos célsáv fölötti, 5 százalék körüli, emelkedő inflációt vár, míg az adószűrt maginfláció visszafogottan alakulhat.

A fogyasztói árindexet átmeneti tényezők növelhetik, ezek lecsengése után, a nyáron visszatérhet a célsávba, idén 3,8-3,9 százalékos átlagos drágulási ütemmel kalkulál az MNB.

A jegybank kedden tartja áprilisi kamatdöntő ülését, az egyhetes betét kamatát az igazgatótanácsa határozza meg minden csütörtökön.

Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője úgy fogalmazott lapunknak, hogy nem teljesen kizárható az egyhetes betéti kamat emelése, de a forint árfolyama miatt valószínűleg nem lép az MNB, amely elkötelezett a laza kamatkörnyezet mellett. Jobbágy Sándor, a Concorde szakértője nem számít a feltételrendszer változtatására, az inflációt ugyanis elsősorban az üzemanyagárak emelték magasra, és az euró-forint árfolyama is a 356–364 közötti semleges zónában ingadozott a legutóbbi kamatdöntés óta.

Ugyan az infláció a jegybanki célsáv fölé, 4–5 százalék közé emelkedik a következő hónapokban, azonban nem várható tartósan gyors drágulás, a 2021-es átlag 3,6-3,8 százalék lehet – mutatott rá a Concorde szakértője. Halász Ágnes szerint akkor okozna problémát a célsáv feletti infláció, ha az euró-forint árfolyam a kritikus, 370-es kurzus fölé emelkedne. Varga Zoltán hangsúlyozta:

az MNB 375-380-as forintárfolyam felett az egyhetes betét 15 bázispontos emelésével avatkozhat be. Az infláció a tavaszi csúcsokat követően enyhülhet, éves átlagban 3,5 százalék lehet

– tette hozzá az elemző. Az UniCredit szakértője aláhúzta: az MNB várhatóan átmeneti tényezőként tekint majd a gazdaság újranyitása után megugró árakra, ugyanis a keresleti-kínálati viszonyok rendeződése után stabilizálódhat a drágulás üteme, így várhatóan nem lesz szükség monetáris lépésre sem. Jobbágy Sándor pedig arra számít, hogy az MNB figyelmeztet, ha a nyitás utáni inflációs folyamatok tartósnak bizonyulnak, és akkor a piac felkészülhet az erősebb árnyomásra.