Mellőzné az uniós hitelt a magyar kormány

Egyértelművé tette Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének, hogy Magyarország a saját újraindítási tervét az uniós helyreállítási alap vissza nem térítendő támogatási részére fogja beadni – ismertette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen pénteki tárgyalásáról elmondta, hogy azon az aktuális kérdések mellett az Európai Unió jövőjével kapcsolatos ügyek is napirendre kerültek. Az előbbiek között a legfontosabb a Covid-válság enyhítésére szolgáló helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) volt, amelyben az állam- és kormányfők még tavaly decemberben, a hétéves közösségi költségvetéssel együtt állapodtak meg. A helyreállítási alapból

Magyarországot 2511 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás illeti meg, ezenkívül lehetőség van 3384 milliárd forint hitel felvételére.

Az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt, de szeretnénk minél alacsonyabb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását

– hangsúlyozta.

Gulyás Gergely kijelentette, Magyarország jól áll a helyreállítási terv elkészítésével, amelyet az elsők között nyújt majd be az Európai Bizottságnak. Kiemelte, hogy a magyar elképzeléseknek világos fókuszaik vannak.

Ilyen az egészségügy fejlesztése – amelyre a legtöbbet költené a kormány –, továbbá az infrastruktúra modernizálása, amely kibocsátáscsökkentéssel is együtt jár, és vasúti, valamint agglomerációs HÉV-projekteket tartalmaz. Ugyancsak hangsúlyos terület a felsőoktatás fejlesztése, illetve az átállás a körforgásos gazdaságra.

A miniszterelnök és a bizottsági elnök megbeszélésén szó esett olyan részletkérdésekről, amelyek a hatékony és gyors döntéshozatalhoz szükségesek. Az Európai Bizottság jelezte, hogy igyekszik két hónap alatt elbírálni a helyreállítási terveket.

Az RRF rugalmasságot biztosít, akár később is dönthet úgy a kormány, hogy mégis igényli a hitelt, de ebben az esetben módosítani kell a helyreállítási tervet – jelezte a Világgazdaságnak Béres Attila, a Deloitte kormányzati tanácsadás üzletágának menedzsere.

Jelenleg a HET (Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi terve) a teljes kerettel, mintegy 5900 milliárd forinttal számol, azaz a vissza nem térítendő támogatás (VNT) és a hitel maximálisan elérhető összegét tartalmazza.

Gulyás Gergely közlése szerint ez a VNT-részre fog csökkenni. Ugyanakkor a már elkészült terv eddig nem tartalmazott megbontást arra vonatkozóan, hogy pontosan mely elemeket kívánja Magyarország a két különböző forrásból finanszírozni. Valószínűleg újratervezés indul. A szakértő arra is kitért, hogy még nem ismertek az RRF-hitelláb pontos kondíciói, ezek ugyanis függnek a tervezett beavatkozásoktól is. A részleteket a tagország és a bizottság között kötendő hitelmegállapodás fogja rögzíteni.

A helyreállítási tervet április 30-ig kell benyújtani az Európai Bizottságnak, amelynek két hónapja van a véleményezésre. Pozitív értékelés után az Európai Tanács fogadja el a tervet, amire egy hónap áll rendelkezésre. Az Európai Bizottság ezt követően két hónapon belül utalja a teljes támogatás 13 százalékát előlegként. Az igényelt összeg lehívására minden évben kétszer van lehetőség a végrehajtási periódusban, miután a tagország igazolta, hogy elérte a vállalt mérföldköveket. Mindennek feltétele azonban, hogy a tagországok jóváhagyják az uniós hitelfelvételt.