A koronavírus-járvány visszavetette a vendégmunka iránti keresletet, ám a gazdaság fokozatos visszarendeződésével egyre inkább úgy tűnik, hogy csak átmenetileg. Hamarosan újra szükség lehet a vendégmunkásokra, sőt a következő időszakban az ország és a gazdaság versenyképességének egyik kulcsa a vendégmunka hatékony és kontrollált becsatornázása lehet.
Mindez jó alkalmat kínál a terület szabályozásának áttekintésére annak érdekében, hogy a folyamatok olajozottabbá váljanak, és – ahol szükséges – erőteljesebbé váljon az állami kontroll is.
A járvány nehéz óráiban távoli emléknek tűnt a néhány éve jellemző munkaerőhiány. Ahogy azonban az üzemek, gyárak visszatérnek a normál kerékvágásba, már vannak olyan területei az országnak, ahol ismét ez okoz gondot a munkáltatóknak. A munkaerő-túlkereslet, ami a járvány előtt szükségessé tette a külföldi munkavállalók bevonását, ma már újra itt van a kapuk előtt.
Érdemes komolyan venni ezt a trendet, hiszen a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a vendégmunkások száma Magyarországon az elmúlt öt-hat évben megötszöröződött, és a járvány előtti évben mintegy 100 ezer külföldi dolgozott hazánkban.
A kérdés az: mi fog történni most? Hogyan tudjuk kezelni a nyitással együtt járó munkaerőkereslet-növekedést? Lehet-e egyáltalán vendégmunkások nélkül?
Várhatóan nem.
Az már most látszik, hogy a járvány nem megszüntette, hanem csak időlegesen visszavetette a vendégmunkások iránti igényt. Egy időre minden felborult. A Covid–19 miatt hirtelen tömegek jelentek meg a munkaerőpiacon az olyan leálló ágazatokból, mint a vendéglátás vagy a turizmus, de ez csak látszattúlkínálat volt.
A külföldön élő és dolgozó magyarok közül is sokan kényszerültek ideiglenesen haza, de már ők is készülnek újra kiutazni.
Eközben az újrainduló szállodák és éttermek, a balatoni szezon itthon is ezres-tízezres nagyságrendben szívja vissza a munkaerőt, így azok a vállalatok, amelyek az időlegesen munka nélkül maradó vendéglátósokkal oldották meg munkaerőigényüket, most hoppon maradhatnak a vendégmunka nélkül. Ennek jeleit már most látjuk, újra vannak olyan területei az országnak, ahol elfogyott a bevethető hazai munkaerő, és már most újra erőteljesen jelen van a vendégmunka.
Kérdés: jó-e mindez az országnak, a magyar dolgozóknak?
Az elemzők szerint a magyar gazdaság visszarendeződése a vártnál gyorsabban és nagyon dinamikusan zajlik. Még ha lehetnek is megtorpanások, akkor is látni kell, hogy Magyarországon évek óta több ezer álláshely betöltetlen, és ez most sem fog változni. Persze mindenkinek az lenne a legjobb, ha ezt belföldről tudnánk feltölteni, hiszen a külföldi munkaerő megtalálása, ideutaztatása, bevonása, betanítása, lakhatási költségei jelentősen meghaladják a magyar dolgozóra jutó költségeket. Ám sok területen nincs más lehetőség.
Fontos látni – és tudatosítani is –, hogy a kontrollált és jól irányított külföldi munkavállalók nem elveszik, hanem éppen megóvják a magyarok munkahelyét. Vendégmunkásokkal jellemzően olyan pozíciókat töltenek fel a cégek, amelyeket valamiért magyar munkavállalókkal már nem tudtak.
Számos területen – például az autóiparban – a vendégmunka volt és lesz várhatóan most is az egyetlen módja annak, hogy orvosolják a krónikus munkaerőhiányt.
Esetenként ez az egyetlen út arra is, hogy a magyar GDP nem elenyésző részét adó autógyárak az országban maradjanak. Hiszen ha a probléma a munkaerő-utánpótlással súlyos és tartós, akkor könnyen döntés születhet a termelés áthelyezéséről. Ez pedig egy-egy autóipari szereplő esetén akár egész régiók gazdaságát is romba döntheti, hiszen iparágak és alvállalkozói láncolatok tömege szolgál ki egy nagy szereplőt. Fontos tehát megértetni, hogy a vendégmunkások nem a magyar munkavállalók ellen, hanem ilyen értelemben éppen értük vannak itt. Persze mindez csak akkor működik jól, ha csak ott és csak akkor vetnek be a cégek vendégmunkásokat, ahol magyar dolgozók nem állnak rendelkezésre. A szabályozás átgondolása időszerű, mert az elmúlt időszak és a járvány – ahogyan számos más területen – itt is átírta a játékszabályokat.
A vendégmunkások döntő többsége nem letelepedési céllal érkezik Magyarországra, hanem azért, hogy meghatározott ideig itt dolgozzon.
Ha nincs munka, elmegy oda, ahol van.
A munkaerő-kölcsönző vállalatok ezen a ponton teremthetnek egyfajta hozzáadott értéket a vendégmunka terén, mert képesek abban is segíteni, hogy folyamatosan foglalkoztassák a vendégmunkásokat. Hiszen ha egy vállalat úgy dönt, leépít egy vendégmunkást, a munkaerő-kölcsönző – amely több száz vállalat számára biztosít munkaerőt – akár már másnap munkába tudja állítani az adott dolgozót egy másik cégnél.
Példák mutatják a régióban, hogy ahol a szabályozást megfelelően alakították ki, a vállalatok rugalmasan vethetnek be vendégmunkásokat, mindez pedig hozzájárul a gazdaság eredményes újraindulásához.
Többek között Lengyelországban is nagy szerepet szántak a munkaerő-kölcsönző vállalatoknak a gazdasági beindulásnál.
A kölcsönző cégek jól kontrollálható és átlátható lebonyolító munkát végeznek a vendégmunkások felkutatásában, a szükséges adminisztrációban, engedélyek beszerzésében, és segítik megszervezni a dolgozók lakhatását, a beilleszkedéshez és az utaztatáshoz szükséges hátteret is, valamint biztosítják folyamatos foglalkoztatásukat addig, amíg ez szükséges a gazdaságban.
Azt már a járvány előtti időkben is láttuk, hogy a szükséges vendégmunkásszámot főleg az unión kívüli országokból tudjuk biztosítani. Ennek egy új problematikája most, hogy ezen országok nem egyforma hatékonysággal kezelték a járványt – ez pedig a korábbinál kontrolláltabb, világosabb szabályozási rendszer megalkotásának igényét veti fel.
Fontos azonban az egyensúly, hogy a maximális átláthatóság és kontroll biztosítása mellett se legyen túlzottan bürokratikus, időigényes a vendégmunkások bevonása. Az aránytalanul nagy adminisztrációs terhek csökkentik a vállalatok nyitottságát, és a vendégmunkások is szívesebben mennek oda, ahol gördülékenyebb az ügyintézés.
A kiszámíthatóbb és átláthatóbb környezet a munkát kereső külföldiek számára egy olyan érv lehet, mely kompenzálni tudja a nyugati országokkal szembeni bérlemaradást vagy a szláv országokkal szembeni nyelvi különbségeket. Ez utóbbi a hazánkban jelenleg legnagyobb arányban jelen lévő ukrán vendégmunkásoknál nyomhat sokat a latban, ők ugyanis szívesebben mennek oda, ahol az anyanyelvük révén könnyebben elboldogulnak a hétköznapokban.
A feladat nem könnyű, de a szabályozói szervek ebben a nemzetközi versenyben egy kiegyensúlyozott, átlátható és biztonságos keretrendszer megalkotásával sokat segíthetnek. A terület átgondoltabb szabályozása nagy előny lehet a vendégmunkásokért folyó versenyben, ami pedig az egész ország gazdasági teljesítményére is kihat. Ha jól döntünk, előnybe kerülhetünk, ha nem, évekre maradhatunk le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.