Lassan emelkedhet a beruházási ráta

A beruházások idén 7,2, jövőre 8,3 százalékkal bővülhetnek

– mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportjának vezetője.

A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított beruházási ráta a tavalyi 27,5 százalékról tovább emelkedhet, amit az árak növekedése magyaráz, illetve annak köszönhető, hogy a szektor dinamikája meghaladhatja a GDP emelkedését – tette hozzá a szakértő.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója 8 százalékos bővülést vár a fejlesztéseknél. A piaci konszenzus 7,1 százalék. Az elemző szerint a beruházási ráta stagnálhat, kicsit csökkenhet, azonban még így is magas maradhat, amivel Magyarország sok országot megelőz.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a múlt héten publikálta a frissített előrejelzéseit, amiben a korábbi, 2021-es 28,3 százalékos GDP-arányos beruházási ráta prognózisát 27,9 százalékra rontotta. Jövőre már közel megegyező fejlesztési szintet várnak a jegybank közgazdászai, 2023-ban viszont az új pálya alapján magasabb lehet a beruházási ráta. Az MNB korábban 2022-re várta a csúcsot, amit később érhet el a magyar gazdaság. A jegybanki dokumentum leszögezte: a beruházási ráta 29 százalék körül stabilizálódhat.

A vállalkozások az idei első negyedévben még csökkentették a beruházásaikat, a folyamat lassan állhat meg – figyelmeztetett a Palócz Éva. Az állami fejlesztéseket az uniós pénzek hajtják jelenleg

– fűzte hozzá. Regős Gábor szerint elsősorban az iparban megvalósuló nagyberuházások szerepe lehet jelentős a tartósan magasabb GDP-ben, az elkészülő fejlesztések termőre fordulása hosszú távon támogathatja az exportot.

A Századvég szakembere megjegyezte: a gazdasági növekedést az újraindulás és a Magyarországot jellemző magas beruházási ráta támogatja.

Kedvező jel, hogy az MNB Konjunktúra felmérése alapján emelkedett a következő negyedévben beruházást tervező vállalatok aránya, különösen a szolgáltatások területén volt jelentős a növekedés

– mutatott rá a jegybank elemzése.

A vállalatok optimisták a járványt követő gazdasági kilátásokkal és Magyarország versenyképességével kapcsolatban. A korábban bejelentett nagy volumenű fejlesztési projektek támogatják a vállalati beruházások helyreállását, és a 2020-ban elhalasztott beruházások is újraindulhatnak vagy folytatódhatnak.

Az állami fejlesztések magas szintjét az idei évben főként a saját forrású beruházások 2020-hoz képesti felfutása magyarázza, míg 2022-től az EU források aránya növekszik.

A kormányzati szektor beruházási teljesítménye a tavalyi 6,4 százalékos GDP-arányos értékéről historikusan magas szintre emelkedhet 2022-ben:

a kormányzati tervek szerint megközelítheti a GDP 7 százalékát, 2023-tól azonban az állami beruházások érdemi csökkenése várható a saját források mérséklődésének következtében.

A kormány októberben számos, a családok otthonteremtését elősegítő intézkedést jelentett be, amelyek támogatják a lakosság beruházási aktivitásának emelkedését a következő években.

Az otthonfelújítási program már 2021 első felétől hozzájárul a háztartások beruházásainak bővüléséhez, míg a következő években a lakásépítések emelkedése támogatja majd a növekedést. A szektort visszafoghatja, ha a szűkös építőipari kapacitások az árak emelkedése a lakossági beruházás visszafogott bővüléséhez vezet.

Erős gazdasághoz erős vállalatok

Azért indítottuk el a nagyvállalati beruházási programot 2015-ben, mert azt gondoltuk, hogy az erős magyar gazdasághoz erős magyar nagyvállalatokra van szükség – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter. A program során 183 céggel állapodtak meg 386 milliárd forintnyi beruházásról, amelyhez 160 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A kormány az idei évben és a jövő évi költségvetésben is 25-25 milliárd forint hazai forrást biztosít a nagyvállalatok támogatására, amely igény szerint tovább nőhet. Pénteken több mint 2 milliárd forint értékű fejlesztéshez nyújtott a kormány közel 1 milliárd forint támogatást, a BIS-sel, a Videotonnal és a Hajdu-Aluval írtak alá szerződést.