A Balaton vírusállóbb volt

A koronavírus okozta járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések 2020 jelentős részében markáns visszaesést okoztak a turizmus és vendéglátás szinte minden szegmensében. Ennek hatására a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bruttó hozzáadott értéke az előzetes becslések alapján 32 százalékkal  csökkent az előző évhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Helyzetkép a turizmus, vendéglátás ágazatról készült kutatásából.

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 57 százalékkal visszaesett 2019-hez képest.

A vendégforgalom 72 százalékát a belföldi vendég-éjszakák tették ki. A lakosság az előző évinél 37 százalékkal  kevesebb belföldi utazást tett, melyek során az eltöltött idő 33 százalékkal csökkent. 

A külföldre látogató magyarok kiutazásainak száma mintegy felére, az utazásokhoz kapcsolódó költések pedig 58 százalékkal estek vissza

- írja a KSH. Tavaly a külföldiek az előző évhez képest 48 százalékkal  kevesebb utazást tettek Magyarországra, és 54 százalékkal kevesebbet költöttek. A vendéglátás forgalmának volumene 32 százalékkal  csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kereskedelmi vendéglátás forgalma 32, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátó egységeké 27 százalékkal esett vissza.

Az Európai Unió valamennyi tagországában is jelentősen csökkent a vendégforgalom.

Az unió legnépszerűbb turisztikai célpontjai jelentős veszteségeket szenvedtek el:

Spanyolországban közel 70, Olaszországban 53, Németországban pedig 40 százalékkal csökkent az összes vendégéjszakák száma. A legnagyobb mértékű, 70 százalék feletti csökkenés Cipruson, Görögországban és Máltán, a legkisebb (31 százalék) pedig Hollandiában következett be.

A visegrádi négyek országaiban is erőteljesen visszaesett a vendégéjszakák száma. Az előzetes adatok alapján a legjelentősebb csökkenés Magyarországon következett be, ahol 56 százalékos volt a visszaesés, a másik három V4-országban a turista számok csökkenése a 45 százalékot ért el.

2020-ban a többnapos belföldi turisztikai utakra a lakosság 270 milliárd forintot fordított, 123 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2019-ben – írja a KSH.

Az egy utazó egy napjára jutó költés 2,2 százalékkal 6800 forintra nőtt, a szórakozási, pihenési célból tett utaknál is megközelítette a 9 ezer forintot.

A legkisebb anyagi ráfordítással – 3 ezer forint alatti napi költéssel – az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka célú utazások jártak. A kiadások összetételében nem volt lényeges változás, azok közel felét szálláshely-szolgáltatásra, 20 százalékát éttermi étkezésre, illetve élelmiszerek vásárlására, 16 százalékát közlekedésre, üzemanyag-vásárlásra fordították a hazai turisták. 

A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma legkevésbé a balatoni turisztikai régióban, legnagyobb mértékben Budapesten esett vissza. A külföldi éjszakák szintén Budapesten csökkentek a leginkább.

Az eltöltött éjszakák arányában mind a belföldi vendég-, mind a külföldi vendég-éjszakák esetében a balatoni térség szerepe erősödött.

A belföldi forgalom túlnyomó része vidéken jelentkezett, Budapesten csupán a vendégéjszakák 5,9 százaléka realizálódott. A legnépszerűbb turisztikai régió a magyarok körében a Balaton volt, ahol az éjszakák közel 30 százalékát töltötték a belföldi vendégek. A külföldi forgalom változatlanul Budapest-központú: a turisták tízből öt vendégéjszakát a fővárosban töltöttek el.

2020-ban a külföldiektől származó bevételek összege 1054 milliárd forint volt, amely 54 százalékkal maradt el az előző évitől, ugyanis az utazások száma 48 százalékkal  visszaesett. Az utazók átlagos napi költése 16,7 ezer forintról 14,9 ezer forintra csökkent. A szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazások esetében 18, az üzleti, konferencia, üzletelés jellegű utaknál 14 százalékos volt a napi kiadások csökkenése.