Élesítették az állam elővételi jogát a stratégiai építőanyagokra

Megjelentek és péntektől hatályosak az építőipari ellátásbiztonság érdekében hozott kormányrendeletek, így a külföldre szállítani tervezett áruk kötelező regisztrációja, és az állami elővásárlási jog. A stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletek megszületését már kedden bejelentették, eszerint Magyarország területéről külföldre - a rendeletben részletezett - stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek csak a szakminisztériumnál történő regisztrációt követően, kormányzati jóváhagyással vihetők ki. 

A bejelentési kötelezettség nem terjed ki a Magyarország területén tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.

A külföldre értékesíteni szándékozott építőanyag esetében a bejelentést követően megvizsgálják, hogy annak kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a  kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését, ezzel veszélyezteti-e a  közellátást, vagy jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.

Az elővételi joggal a szerződés szereplő áron élhet az állam, illetve külföldi telephelyre, saját felhasználásra történő kiszállítás esetén az aktuális piaci értéket fizeti meg.

Árvitának nincs halasztó hatálya, az esetleges peres eljárástól függetlenül megtörténik az áru átvétele, és a vételár kifizetése nyolc napon belül.

A stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek listáján 20 pontba szedve szerepel többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, amelyet általában betonozáshoz, út- vagy vasútkövezéshez használnak, valamint cementek, vas és acéltermékek.

E nyersanyagok és termékek fuvarozását az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe történő bejelentés mellett lehet végezni a kormányrendelet szerint, amely a  koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztésekor szintén hatályát veszti. 

Megjelent a bányajáradékról szóló kormányrendelet is,

amely bányajáradék fizetésére kötelezi a kőfejtés, gipsz, kréta bányászatát (TEÁOR 0811), a kavics-, homok-, agyagbányászatot (TEÁOR 0812), a cementgyártást (TEÁOR 2351), a mész-, gipszgyártást (TEÁOR 2352) végző,  2019-ben legalább nettó hárommilliárd forint árbevételű vállalkozásokat. Az érintett termékek esetében hatósági árat is megjelölt a kormány. A  kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló osztályozott homok 700 forint/tonna, osztályozott kavics 900 forint/tonna, osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna, természetes homokos kavics 700 forint/tonna, a cement 20 000 forint/tonna –  általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a  tényleges árbevétel, az  értékesített mennyiség és a meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizetik meg a rendelet szerinti cégek.