Milliárdokkal nyúlnak az edzőtermek hóna alá

A járvány visszaszorulásával párhuzamosan nőtt az edzőtermek forgalma, nagyjából 70 százalék körüli a kihasználtságuk 2019 nyarához képest. Ez persze függ a sportlétesítmények méretétől, elhelyezkedésétől és ügyfélkörétől is – mondta a VG-nek Dechert Áron, a Magyarországi Edzőtermek Országos Szövetségének (Medzosz) elnöke. Hozzátette: a fővárosi és a megyeszékhelyeken működő nagyobb termek zöme nem szenvedett nagy károkat a járvány alatt, rendelkeztek tartalékokkal, online edzésekkel tartották meg a vendégkörüket, és van keretük marketingre is.

Ez sok, kistelepülésen üzemelő teremről nem mondható el: az országos tapasztalatok szerint van, ahol a kihasználtság továbbra sem éri el a 40 százalékot.

Ennek azonban az ellenkezője is megfigyelhető: egy-egy családi terem, amely 50-100 fős vendégkörrel rendelkezik, már tudja produkálni a járvány előtti szintet és a teljes kihasználtságot. A szövetség elnöke szerint  2500-2700 sportolásra alkalmas egység (az edzőtermek mellett jóga- és squashtermek) működött Magyarországon a járvány előtt, ám 4-5 százalékuk megszűnt, vagy közel áll a végleges bezáráshoz.

A termek vendégköre a tapasztalatok szerint bővült. Ugyan továbbra is a testépítők adják a bázist, de mellettük nagyon szegmentált a célcsoport, a hirtelen felindulásból életmódváltók viszont általában legfeljebb csak fél-egy évig rendszeres látogatók. A nyár egyébként a legnehezebb időszak a termek számára, ebben a három hónapban a járvány előtti időkben is az éves átlagnál jóval alacsonyabb volt a kihasználtság. Az árak zömében változatlanok maradtak, csak kevesen emeltek, az sokkal elterjedtebb, hogy kedvezményekkel fogadják a vendégeket: például 10 helyett 12 alkalmas bérleteket adnak azonos áron, de összességében komoly áringadozás nem volt a piacon. A szakember meglátása szerint szükség van egy olyan jellegű gazdaságélénkítésre, amely elősegítené, hogy több felhasználóval és nagyobb kihasználtsággal működhessenek a termek.

Összeállítottunk egy projekttervet, amellyel 1,5-2 milliárd forint uniós forrásból lehetne fejleszteni az edzőtermek szektorát, a program szinopszisát már egyeztetjük a szakkormányzattal, ahonnan nyitottságot tapasztaltunk, és reményeink szerint 2022 tavaszán indulhatnak a programelemek

– emelte ki Dechert Áron. Mint hozzátette, egy olyan projekt kidolgozása is folyamatban van, amely 2022 tavaszától 2027 decemberéig 10-15 milliárd forintos uniós forrást biztosítana a mozgásszínterek fejlesztése mellett sportszakemberek és mozgásszervezők, a teljes egészségmegőrző testmozgást segítő piac számára, hogy egy program keretében 400 ezer, korábban rendszeresen nem sportoló ember döntsön a testmozgás mellett.