Továbbra is a szállodaipar vetélytársa lesz a rövid távú szálláskiadás

Felszívhatták a foci-Eb portugál és holland vendégforgalmának nagy részét Budapesten az Airbnb-lakások, a városban újranyitott szállodákat ugyanis nem igazán lepték el a szurkolók – tudta meg a Világgazdaság piaci körökből. A korábbitól még mindig drasztikusan elmaradó külföldi turistaforgalomra ugyan a korábbinál jóval kevesebb kiadó magánlakás jut, de a nyári turistacsalogató sportrendezvények nyomán is érzékelhető már, hogy

a rövid távú szálláskiadás továbbra is vetélytársa lesz a szállodaiparnak.

Mint a szállodaszövetség júliusi tisztújító közgyűlésén is elhangzott,

külön munkacsoport alakult a rövid távú lakáskiadás piacának felmérésére.

A munkacsoport elnöke, a CPI Hotels magyarországi vezetője, Nagy-Szász István a Világgazdaság megkeresésére elmondta: a szabályozói környezet áttekintése során kirajzolódott, hogy az airbnbízésként emlegetett, de a többi szállásközvetítő portálon is domináns rövid távú szálláskiadás szabályozására valójában számos rendelet és törvénymódosítás született az elmúlt négy évben. Igazából már nem is a szabályozás, hanem az ellenőrzés hiányzik. Minden önkormányzat megkapta a lehetőséget, hogy a helyi viszonyokhoz igazítsa az előírásokat.

A helyzet vidéken a pandémia előtt sem volt olyan problémás, mint Budapesten, aminek történelmi okai is vannak – mutatott rá a turisztikai szakember, emlékeztetve a „Zimmer frei”-korszakra, vagyis a vidéken már a rendszerváltás előtt kiépült, jelentős magánszálláshelyi kapacitásra. Egy ideig a fővárosban sem okozott gondot a rövid távú kiadásra benevezett lakások elszaporodása, hiszen a vendégforgalom is gyorsan nőtt, a szállodákba is jutott elég vendég. Budapestet évről évre több légitársaság és turista vette célba, az Airbnb-férőhelyek száma – mint arra a Budapesti Gazdasági Egyetem tanárai által készített elemzés rámutatott – a 2014-es 15 ezer ágyról 2017-re 40 ezerre ugrott, csaknem elérve a 45 ezer szállodai férőhelyet. A következő két évről már nem jutottak friss adatokhoz a kutatók, a Megosztás megosztottság nélkül című tanulmány még nem frissült.

A szállodaláncok egyre erőteljesebben szorgalmazták a rövid távú lakáskiadás piacának szabályozását nemcsak Budapesten, hanem szerte a világban. Az uniós szintű jogalkotás 2022-re ígér eredményt, az egyes metropoliszokban egyelőre jelentősek az eltérések a működési feltételekben. Nagy-Szász István szerint az újrakezdés előtt minden piaci szereplő számára biztonságossá tenné a tervezést, ha pont kerülne a folyamatban lévő szabályozási kérdések végére. Több pesti belvárosi kerület rendelete van a Fővárosi Kormányhivatalnál felülvizsgálat alatt, a kiadható napok számának, a társasházak mozgásterének és még számos előírásnak a szabályozása a tét.

A kormány szándéka, a szálláshelyi piac fehérítése közös érdek, a rövid távú szálláskiadás további működésének biztosítása össztársadalmilag is fontos kérdés

– tette hozzá a szállodaipari szakember. A CPI Hotels három budapesti belvárosi szállodát működtet, és hamarosan még kettőt nyit. Ezért is tartja a társaság magyarországi vezetője fontosnak a feltételek mielőbbi fixálását, ahogyan a jó nemzetközi gyakorlatok beépítését is: például a kiadott napok számát nemcsak maximálni, hanem minimálni is lehetne, mint New Yorkban is. Nagy-Szász István közölte, hogy a munkacsoport javaslatait továbbították a szakmai szövetség vezetőségének. A javaslatok egyelőre nem publikusak, de nem titkoltan abba az irányba hatnak, hogy a piaci versenyben arányos és igazságos feltételek vonatkozzanak a szereplőkre. Ebbe az üzletszerűen, kvázi hotelként működtetett lakásportfóliók nem férnek bele, szakmai körökben felmerült a rövid távú kiadást magánszemélyként folytatók esetében a lakások számának maximálása is.

A legfontosabb a valós adatokhoz való hozzáférés lenne, amire a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) kötelezően csatlakozott szolgáltatóknak már korábban ígértek lehetőséget. A szálláshelyek kötelező minősítési rendszere is fontos lépés a szállodaiparon és a szálláshelyszektoron belül is. A szakember szerint a következő hónapok megtervezéséhez mielőbb tájékoztatni kellene az érdekelteket az NTAK-ból az adott területre érkező foglalási adatokról, a várható vendégforgalomról és irányáról. Mindez a járvány egyre többet emlegetett negyedik hullámára való felkészüléshez is létfontosságú, főként a még mindig csak vegetáló budapesti szállodásoknak, de a korábbinál szigorúbb feltételekkel szembesülő, az Airbnb-piacra visszatérni szándékozó lakáskiadóknak is.