A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást
júliusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) elemzése szerint.
Az összefoglaló szerint az elemzésben szereplő adatok a GVI legfrissebb negyedéves konjunktúrafelvételéből származnak, júliusban 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztek meg.
A külső finanszírozási forrást igénybe vevők aránya az átlagnál magasabb, 87 százalék a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében,
ugyanakkor alacsonyabb, 72 százalék az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében.
A tisztán hazai tulajdonú, illetve a nem exportáló vagy csak részben exportra termelő cégek nagyobb arányban használnak külső forrásokat, mint a külföldi tulajdonú és az exportáló cégek.
Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt, például
banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget vesz igénybe.
A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét, például vissza nem térítendő állami támogatást, állami járulékkedvezményt, a Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik termékét vagy az NHP hitelt választotta.
A külső finanszírozási forrást igénybe vevők közül a 20 és 49 foglalkoztatott közötti vállalkozások kisebb arányban, míg a nagyobb vállalatok inkább élnek a piaci megoldásokkal.
Az államilag támogatott külső finanszírozási források igénybevétele leginkább a középvállalkozásokra jellemző, míg a legalacsonyabb arányban a 20-49 fő közötti cégek éltek az államilag támogatott lehetőségekkel azok között, akik külső forrást vettek igénybe.
Júliusban a 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból.
A vállalatvezetők 36 százaléka azt jelezte, hogy a cég nem volt jogosult a moratóriumra, 40 százalékuk pedig jogosult lett volna, de nem élt a lehetőséggel.
Legnagyobb arányban a nagyvállalatok vezetői válaszolták azt, hogy cégük nem volt jogosult a hitelfizetési moratóriumra, de körükben a legmagasabb azok aránya is, akik éltek a hitelfizetési moratórium lehetőségével.
Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot, míg a legkisebb arányban az építőipari cégek.
A hitelmoratóriumot elsősorban a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások vették igénybe, 16 százalékuk jelenleg is él vele, 10 százalékuk pedig igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A külföldi (rész)tulajdonú vállatoknak ezzel szemben 57 százaléka egyáltalán nem is volt jogosult a moratóriumra.
A hitelfizetési moratóriumot az exportáló cégek nagyobb arányban veszik vagy vették igénybe, mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások.
A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége, 57 százaléka úgy véli, hogy idén az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei.
A vállalkozások többsége, 51 százaléka arra számít, hogy 2022-ben a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni,
ugyanakkor nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni; júliusban 22 százalék, míg tavaly októberben 16 százalék válaszolta ezt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.