Berobbant a vidéki turizmus, a vendéglői bevételek meghaladták a járvány előtti szintet

Összességében idén nyáron 14,9 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, ami 25 százalékkal több a tavalyinál. A belföldi vendégéjszakaszám elérte a 11,9 milliót, ami ugyancsak kiemelkedő eredménynek számít – összegezte Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) szerint júniusban a tavalyinál 66, júliusban 22, augusztusban pedig 16 százalékkal több vendégéjszakát jelentettek a szálláshelyek. 

A szálláshelyek árbevétele a három nyári hónapban 183 milliárd forint volt, ami 41 százalékkal több, mint tavaly nyáron.

A külföldi vendégek 2,9 millió vendégéjszakát töltöttek el nyáron a hazai szálláshelyeken, ami 40 százalékos növekedés az előző évihez képest. Júniusban 85, júliusban 18, augusztusban 47 százalékkal több külföldi vendégéjszakát regisztráltak a szállásadók.

A nyári szálláshelyi rekordok mindegyike a vidéki Magyarországot érinti, ahol soha ennyien nem pihentek még, mint az idén. A legtöbben a Balatonon nyaraltak, a legnépszerűbb turisztikai térségek sorában ezt követte a Mátra, a Bükk, majd Debrecen és térsége.

A nyári vendégforgalom 40 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest, a külföldiek körében a legnagyobb emelkedés Gyulán és környékén mutatkozott, ahová háromszor annyi vendég érkezett, mint egy éve. A Balatonnál 1,4 millió magyar vendég pihent, Budapesten és környékén 263 ezer, Sárváron 224 ezer, Debrecenben és térségében pedig 300 ezer.

A budapesti modell megbukott – ismételte meg korábbi kijelentését Guller Zoltán, hozzátéve, a nemzetközi vendégforgalomnak való jelentős kitettségen módosítani nem lehet gyorsan, de  2030-ra a korábbi 93 százalékról 75-re szeretnék csökkenteni a külföldi turisták arányát a fővárosban – mindezt a belföldi vendégszám bővülésével. Egyelőre a belföldi vendégszámot növelő kampányok nem vezetettek a várt eredményekhez, de a nyári események és a nagy rendezvények hatása jól látható, a cseh–holland Eb-mérkőzés, a Forma–1 és a Szent István-napi rendezvények miatt jelentősen megugrott az időszak forgalma.

 Az augusztus 20-i hétvégén a  vendéglátás forgalma 26 százalékkal nőtt, augusztus összességében meghaladta a 130 milliárd forintot. 2021 nyarán a vendéglátóhelyek teljes árbevétele 360 milliárd forint volt, ami 25 százalékos növekedés az előző évhez képest és 10 százalékkal meghaladja a 2019-ben mértet. Ennek harmada Budapesten keletkezett.

A vendéglátás ezek szerint már nemcsak magára talált, de a pandémia előtti nyár szintjén is túllépett, a NAV online pénztárgépek forgalma szerint a bevételek 10 százalékát országosan a vendéglátás adta a nyáron.

A SZÉP-kártya-feltöltések összege is rendkívüli mértékben emelkedett, idén elérheti a 360 milliárd forintot. 2018-ban 78 milliárd, 2019-ben 160 milliárd, tavaly 191 milliárd, idén augusztus végéig pedig már 243,8 milliárd forintra nőtt. A költések is hasonlóan alakultak: az év első 8 hónapjában a kártyabirtokosok 252,9 milliárd forintot használtak fel a SZÉP-kártyákról, 56 százalékkal többet, mint 2020 azonos időszakában. A 252,9 milliárd forint a 2019-es azonos időszak adatának a kétszerese, 2018-as volumen háromszorosa – mondta Guller Zoltán.

Bankkártya-információk alapján a külföldiek átlagosan napi 450 eurót költöttek el a nyáron  Magyarországon, a legtöbbet az amerikaiak, a németek és az angolok. A vendéglátóhelyeken az amerikai, holland és olasz vendégek költenek a legtöbbet.

Elindult az őszi szezon is, már ötmillió vendégéjszakára szóló foglalás érkezett be szeptember–októberben a szálláshelyeken, ami 25 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. 

Idén elérheti a 30 milliót a belföldi vendégéjszakák száma, ami kevesebb, mint a 2019-ben mért 41,5 millió, de lényegesen több, mint a 22,8 milliós tavalyi. A foglalások 70 százaléka belföldiektől származott, és 74 százaléka vidékre szól. 

Zárásra nincs szükség, van oltás, az őszi foglalások növekedése pedig azt mutatja, hogy nem tartanak az utazni vágyók a negyedik hullámtól – hangzott el.