Megérzik az amnesztiát a nyelviskolák

Évről évre csökken a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. Tavaly 86 ezren próbálkoztak, közülük 59 ezren kaptak a vizsga végén bizonyítványt – derül ki az Oktatási Hivatal (OH) adataiból. A sláger az angol volt tavaly is, valamivel több, mint 46 ezren már bizonyítottan jól beszélnek angolul, 9700-an pedig német nyelvvizsgát tettek. Ugyanakkor 2019-ben még 82 ezren kaptak nyelvvizsga-bizonyítvány, 2011-ben pedig 99 ezren.

A nyelvvizsgázószám csökkenésének hátterében nemcsak a pandémia, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is áll – mondta több szakember a VG-nek.

Egy diplomás fiatal nyelvtudás nélkül ma nem nem rúghat labdába a munkaerőpiacon

– emelte ki Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. A szakma nem értett egyet azzal, hogy idén is – ugyanúgy, mint tavaly – kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül. Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, egy hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok. Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett az alacsony pedagógusbérek miatt kialakult nyelvtanárhiány is állhat. Ezt Légrádi Tamás azzal támasztotta alá, hogy alacsony a szakmai, anyagi megbecsülés, ezért könnyen elcsábítja a tanárokat a munkaerőpiac több szegmense is, ahol viszont a nyelvtudásuk aranyat ér. 

A nyelviskolák gyorsan reagáltak a pandémia okozta új helyzetre, a képzések nagy részét áthelyezték az online térbe – tette hozzá a Nyesze elnöke. Szeptembertől a nyelvi képzések nagy része – 70 százaléka – az online térben zajlik, 2020-ban pedig volt olyan időszak, amikor a nyelvórák száz százalékát valamilyen webes felületen tartották. A nyelviskolák száma 80-100 körül alakul Magyarországon, viszont az, hogy átköltöztek a képzések az online térbe, gyakorlatilag megmentette az iskolákat a bezárástól.

A piac kicsit átalakult már a Covid előtt, az árakat emelni kellett, ez körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelentett a tanfolyamoknál. Egy nyelvóra díja egyéni képzéseknél 4,5–6 ezer forint között alakul, csoportos tanulás esetén pedig 5–7 ezer – tette hozzá Légrádi Tamás. A Nyesze elnöke jelentős potenciált lát abban a programban, amelyet szeptember elején jelentett be György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.

Most ebben az etapban 15 milliárd forint jut munkahelyi képzések támogatására, a cégek október 1-jétől pályázhatnak, akár nyelvtanfolyamok szervezésére is. A mikro-, kis és középvállalkozások és a nagyvállalatok a képzésben részt vevő munkatársak bérére is finanszírozást nyerhetnek a pályázat keretében.

Nemcsak a tanfolyamok, de a vizsgák egy része is átkerült az online térbe, a számítógépes vizsgáztatás akkreditációját nyolc központ kapta meg eddig. Így akár otthonról lehet vizsgázni, az Euroexam Kft., az iTolc Nyelvvizsgaközpont, az ELTE Origó Nyelvi Centrum Kft., a Corvinus, a BME és a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvi központjaiban is. 

Rendkívül jó lehetőség az online vizsgázás, és az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett azoknak a nyelvtanulóknak a száma, akik éltek az új típusú technológiával

– mondta a VG-nek Lancz Alexandra, az iTolc Nyelvvizsgaközpont vezetője.

További előny, hogy a vizsga során az ügyfelek végig használhatják az elektronikus szótárt, és a megszokott harminc helyett nyolc napon belül megkapják az eredményt. Az iTolcnál egy B2-es vizsga díja 35 500 forint, a C1-es komplex nyelvvizsga pedig 37 500 forintba kerül. Az első sikeres nyelvvizsga díja visszaigényelhető a Magyar Államkincstárnál. Technikai malőr az online vizsgázók fél százalékát érintette, ilyen jellegű probléma vis maiornak számít, a vizsgázóknak új vizsgaidőpontot biztosítanak.

A nyelvvizsgázók száma és a nyelvtudás szintje akkor fog emelkedni, ha az iskolai oktatás eredményességével szemben egyértelmű, hosszú távú elvárásokat fogalmaz meg az oktatási kormányzat

– mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. A nyelvtanár szerint szükség lenne az irreálisan magas túlóraelvárások csökkentésére, a pedagógusok adminisztrációs terheinek a mérséklésére – és béremelésre, hogy ne kelljen egy nyelvtanárnak a megélhetése érdekében különmunkákat vállalnia.