Így csökkenthetné a várólistákat az egészségügy

Óriás változások előtt áll a világ, azok az országok lesznek sikeresek, amelyek a tudásra helyezik a hangsúlyt – mondta Csath Magdolna közgazdász, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján. Hozzátette: a közepes fejlettség egy csapdahelyzetet jelent. Nem elég csak külföldi tőkét csábítani az országba, az államnak a humán vagyonba is fektetnie kell.

Kormányzati kiadásokat ismertetve Csath Magdolna megjegyezte,

a GDP 4,5 százalékát költi egészségügyre Magyarország, Ausztria 8,3 százalékot, az EU átlag 7 százalékon áll.

2010-ben az állam 756 eurót költött egy magyar betegre, 2019-ben 949 eurót. Ausztriában ugyanakkor már 2010-ben is a magyar költés ötszörösét fordították egy-egy beteg ellátására évente, és az arány körülbelül 2019-re is megmaradt, amikor is az osztrák egészségügyi költés 4672 eurót tett ki.

A konferencián Lengyel Györgyi az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa elmondta, a Pénzügyminisztérium mellett az ITM is indított egészségipari fejlesztési pályázatokat főleg a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Két egészségipari támogatási programot indítottak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal segítségével. Ezek közül 28 programot ítéltek alkalmasnak, és még 11 döntésre vár. Ezek főleg kapacitásbővítéssel, védekezéssel, kutatásfejlesztéssel, a járvány matematikai modellezésével foglalkoznak. A finanszírozási összegek jellemzően tízmillió forinttól egymilliárd forintig terjedtek.

Az ITM egészségipari pályázatai kifejezetten magyar mikro, kis-és közepes vállalkozásokat célozta meg, ellentétben a Pénzügyminisztériummal, ahol a nagyvállalatok számára írtak ki tendereket. Az ITM-hez két körben 97 pályázatot nyújtottak be, első közben 42, a második körben 55 pályázat érkezett, a tenderek teljes összértéke 23,1 milliárd forint, az átlagos támogatások összege meghaladta a 300 millió forintot is.

A várólisták csökkentésére 12,2 milliárd forintot biztosítanak és felmérték, hogy a hazai orvosi eszközgyártók ki tudják-e szolgálni térd-és csípőprotézissel a fekvőbetegellátó intézményeket. Lengyel Györgyi kiemelte, ezen a területen intézkedésekre van szükség, mert kapacitásbővítésre van szüksége az egészségipari vállalkozásoknak.