Ennyi megy az egészségre a saját pénztárcából

Számtalan területen írta át a mindennapi forgatókönyvet a koronavírus-járvány, ez különösen igaz az egészségügyi ellátásokra. A pandémia felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, egyébként évek óta fokozódó keresletet – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásából.

A kutatás eredményei szerint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül a legtöbben – 23 és 23 százalék – úgy gondolják, évi kevesebb mint 20 ezer forintot vagy 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeget költenek a maguk és a velük együtt élők egészségére. 

Ebbe beleszámolják a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított forintokat is. Évi 100 és 200 ezer forint közötti összeggel csak a háztartások 13 százaléka számol, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy akár 200–750 ezer forintot is elköltene. Ez átlagosan háztartásonként 96 ezer forintot jelent. A hivatalos KSH-adatok azonban merően mást mutatnak, 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot költött az egészségére.

Váradi Péter, a Prémium Önkéntes Pénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint még a tudatos egészségpénztári tagok is jellemzően alábecsülik a saját egészségügyi kiadásaikat. A pénztár saját tagjai között végzett felmérése szerint azok, akik szintén azt jelölték, hogy évente kevesebb mint 20 ezret vagy 20 és 50 ezer forint közötti összeget költenek egy háztartásban, ennél a valóságban sokkal többet, évi 120 és 140 ezer közötti összeget adnak ki csak az egészségpénztári számlájukat használva.

A tagok egyébként 2021 első fél évében az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 96 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért vagy termékekért. A legmagasabb kifizetés pedig 4,3 millió forint volt egy fogászati kezelésért.

„A koronavírus-járvány miatt 2020-ban sok egészségügyi intézmény és az orvosok is korlátozottan voltak elérhetők, emiatt még nagyobb szerepet kaptak a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek nagy része együttműködik az egészségpénztárakkal. Az idei első fél évben a magyarországi egészségpénztárak – a hivatalos MNB-adatok szerint – 9,3 milliárd forint értékben finanszíroztak olyan szolgáltatásokat (jellemzően magánszakorvosi és fogászati ellátásokat) a tagoknak, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokat helyettesítette, kiegészítette. Ez rekordot jelent, 2016 és 2020 között az első fél évben még csak 5,7–7,7 milliárd között volt ez az összeg” – mondta Váradi Péter.

A felmérés szerint a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők az elmúlt egy évben: mindössze 43 százalék hagyatkozott az állami ellátásra. 48 százalék inkább magánúton intézte a fogászati kérdéseket, és 9 százalék állami és magánorvosnál is járt.

A magánellátás igénybevételének aránya a szűrővizsgálatoknál a második legmagasabb (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék fordul magánorvoshoz. A többnapos kórházi ellátásokat 20 százalék már magánúton intézte, míg az egynapos ellátást igénylő beavatkozások esetében még többen, 25 százalék fordult a magán-ellátórendszerhez.

Még beszédesebbek a kutatás részeredményei: az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül magánellátást egyébként leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe: a 25–34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55–64 évesek közül. Az elmúlt egy évben a valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18–24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25–34 évesek körében már 59, míg az 55–64 évesek körében a legalacsonyabb, 32 százalékos. Leginkább egyébként a laborvizsgálatokat (79 százalék), a különböző képalkotó vizsgálatokat – röntgen, MR, CT vagy PET – (78) végeztették az állami rendszeren belül a dolgozó magyarok.

Váradi Péter elmondta, hogy az egészségpénztári tagság előnyei a koronavírus-járvány miatt felértékelődtek, a kasszatagok ugyanis széles szolgáltatói kört érhetnek el. Emellett a tagság mellé állami támogatás – a befizetésekre 20 százalék adó-visszatérítés – jár. Összességében tehát az egészségügyi kiadások – legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról – 20 százalékkal mérsékelhetők. Akik még nem léptek be valamelyik egészségpénztárba, azok számára az év utolsó hetei jó lehetőséget nyújtanak, ugyanis az idei befizetésekre az arra jogosultaknak már jövő év első felében igénybe vehető a 20 százalékos adó-visszatérítés.