Étkezőasztalnál telik a többségnek a home office

Elmaradt az irodabútor-piacon várt fellendülés az elmúlt másfél évben, a home office-ra kötelezett dolgozók többségének otthonát nem szerelte fel a munkaadójuk. A cégek általában rögtönöztek, és még most sincs kidolgozott stratégiájuk a járványidőszak munkarendjének és körülményeinek változásaira – jellemezte a helyzetet a VG-nek az Europa Design alapító tulajdonosa, Feuertag Ottó.

Az irodabútor-világmárkák magyarországi forgalmazójaként tevékenykedő cég  kutatása szerint a home office-ban dolgozók 72 százaléka nem ergonómiailag megfelelő bútorzatot használ, azaz konyhaszéken, jellemzően az étkezőasztalnál vagy fotelben ülve, napi hat óránál többet görnyedve tölti el a munkaidejét.

Az elmúlt hónapokban, a pandémia első időszakától kezdve az irodabútor-kereskedők arra számítottak, hogy a cégek legalább olyan minőségben felszerelik kényszerűségből hazaküldött munkavállalóik home office-ait, mint amilyet az irodaházakban biztosítanak számukra. A várt forgalomnövekedés azonban elmaradt az irodabútor-piacon, és a számítástechnikai termékek körében is csak részleges volt, az egyedüli kiugrást a webkamerák és a kihangosítószettek piacán érzékelték, ám ezeket is jellemzően a gyerekek és az  iskolások használták, akárcsak a távoktatáshoz vásárolt laptopokat.

A munkáltatói gyakorlat jórészt kimerült abban, hogy a céges laptopokat, monitorokat hazavihették, esetleg kaptak egyet kizárólagosan otthoni használatra a dolgozók, anyagi hozzájárulás a home office kialakításához elvétve fordult elő, és akkor is csak minimális mértékű volt.

Gyorsan kiderült, hogy sem a munkajogi, sem az adójogi, sem a HR-szakma nem rendelkezik átfogó megoldási javaslattal a járványidőszakra, a munkáltatók többsége ezért az óvatos megúszás politikáját választotta – fogalmazott a piaci szakember. Az irodabútor-kereskedelmi vállalkozás vezetője szerint mindmáig hiányoznak a precíz felmérések és statisztikák arról, hogy az elmúlt másfél év milyen szervezeti, üzleti, de legfőképpen mentális, fizikai és anyagi kockázatokat, illetve károkat okozott.

A dolog iróniája, hogy bizonyos cégek – a helyzetet kihasználva, észlelve az ebből adódó megtakarítási lehetőségeket – tartósan szeretnének élni az irodamentes, illetve részlegesen kisebb területű irodahasználati gyakorlattal. Teszik ezt úgy, hogy a kimutatható rezsimegtakarítások ellenére sem törődnek olyan kritikus jelenségekkel, mint például a közép- és hosszú távú munkavállalói mentális terhelés, ami a legerősebb kockázata a már másfél éve húzódó, bizonytalanságokkal terhes időszak hatásainak.

A hibrid – azaz részben home office, részben irodai – munkavégzés makrogazdasági hatásai és kockázatai ugyanúgy jelentkeznek majd – vélekedett az üzletember –, mint a mesterségesen gerjesztett, akár országhatárokon átnyúló távmunkagyakorlatoké.

Ez volt a kiindulási alapja annak a most induló, a jó gyakorlatokat kereső és bemutatni akaró versenynek, amelyhez szakmai partnerként az Europa Design a Lakberendezők Országos Szövetségét és a Magyar Távmunka Szövetséget is megnyerte. Keresik a legjobb home office gyakorlatot folytató cégeket, a legjobb tervezőt és a legjobb egyedi, ötletes megoldásokat is.

Azonban az ötletes és sikeres gyakorlati példák felkutatása mellett a home office és a távmunka kérdését, az egészséges és korszerű munkakörülmények biztosítását a jelenleginél nagyobb rendszerbe kellene beágyazni

– figyelmeztetett Feuertag Ottó. Az otthoni munkavégzés várhatóan nem tér vissza a pandémia előtti szintre, a munkaadók és munkavállalók által megtapasztalt előnyök miatt biztosan magasabb szinten stabilizálódik majd, ezért a kérdés a járvány lecsengése után még időszerűbb lesz, mint valaha.

Ha a fizetésemelés sem segít

Az új helyzet és az új típusú munkavállalói igények a megszokott gyakorlat átgondolására késztetik a vállalatokat.

Amikor az éves fluktuáció a magyar cégeknél átlagosan 25 százalékos, nem kérdés, hogy érdemes költeni a munkaerő megtartására.

Feuertag Ottó példaként említette az egyik IT-szektorbeli ügyfelüket, ahol – miután az egyre magasabb fizetéssel sem tudták leszorítani az elvándorlási rátát – rájöttek, hogy az irodai munkakörnyezeten kellene javítani. Az irodaház belső átalakításával vonzó, fiatalos, üde, jó hangulatú munkahelyet alakítottak ki, amelyről kiderült, hogy jó befektetés volt, mérséklődött az elvándorlás.