Az elemzői konszenzusnál gyengébb lett a magyar GDP

Csalódást okozott a kedd reggel megjelent harmadik negyedéves GDP-adat: a nyers, illetve a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint

egyaránt 6,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. 

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A VG elemzői konszenzusa előzetesen azzal számolt, hogy a harmadik negyedévben 7,2, míg a negyedéves alapon 1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. 

A szakértők már figyelmeztettek a világgazdaságban fellépő bizonytalanságokra. Bár a részletes adatokat még nem ismerjük, mindenesetre intő jel lehet a jövőre nézve, hogy az ipari termelés akadozását a többi szektor nem tudta ellensúlyozni. 

Nagy kérdés, mennyire tartható az elemzők által jósolt idei 7 százalékos növekedés. Az első három negyedévben a gazdaság teljesítménye 7,1 százalékkal (a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 6,8 százalékkal) meghaladta az előző év azonos időszakit.

AZ ING is kommentelte a GDP-adatokat. A gazdaság valós teljesítményét illetően továbbra is inkább a negyedéves bázisú adatokat érdemes figyelni.

A részleteket megvizsgálva egyértelműen látszik, hogy a válságból való kilábalás, a felzárkózás szerkezete viszonylag kiegyensúlyozott volt a termelési oldalon. Az ipar, az építőipar és a szolgáltatások esetében is jelentős negyedéves növekedés mutatkozott a hozzáadott értékben, vagyis mindhárom terület érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság az idei év második negyedévére már teljesen le tudja dolgozni a válság okozta gazdasági visszaesést. 

Az ipar teljesítménye annak fényében különösen kiemelkedő, hogy

 az ágazatot rendkívül nagy mértékben sújtják az ellátási láncokat érintő zavarok. 

Az építőipar teljesítménye kevésbé meglepő, hiszen mind a vállalati, mind az állami, mind pedig háztartási oldalról jelentős építési hullám zajlik. Ebben a szektorban leginkább az alapanyagok nehézkes beszerzése lassítja a növekedést. A szolgáltatások hozzáadott értékének bővülését pedig egyértelműen a gazdaság újranyitása serkentette. Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye húzta vissza a második negyedév folyamán a GDP-növekedést, ám az ágazat csekély súlya miatt ennek nem volt meghatározó szerepe.

Ami a felhasználási oldalt illeti, itt már némileg egyoldalúbb a növekedési szerkezet. A szolgáltatások felfutásával párhuzamosan egyértelműen a háztartások fogyasztása húzta a bővülést. Ezzel szemben a közösségi fogyasztás, vagyis a kormányzati költés, már visszafogottabban alakult az első negyedévhez képest. Az építőipar teljesítményét látva nem meglepő, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás is rendkívüli mértékben emelkedett negyedéves bázison. Mivel mind a fogyasztás, mind a beruházás erősen importigényes Magyarországon, így nem meglepő, hogy az import nagyobb mértékben tudott bővülni, mint a szállítási és ellátási problémákkal küzdő export. Ugyanakkor az export magasabb szintje miatt a nettó kivitel így is pozitívan járult hozzá a második negyedéves gazdasági teljesítményhez, amelyben leginkább a szolgáltatásexport játszott meghatározó szerepet.

A mai részletes adatok alapján úgy tűnik, hogy a vártnál ellenállóbbnak bizonyult az ipar és az építőipar a kínálati sokkoknak, de ez nem feltétlenül jelent garanciát arra, hogy ez a harmadik negyedévben is így lesz. 

Az autóipar szeptemberi nem tervezett leállásai vélhetően gyengítik majd a harmadik negyedév GDP-növekedését.

Emellett az építőipar is hasonló lassulást mutathat az alapanyag-ellátás akadozása következtében. A munkaerőhiány is egyre jelentősebben érezteti hatását, főként a szolgáltató szektorban. Mindezek alapján a következő negyedévben lassulhat a negyedéves gazdasági növekedés. Az újranyitás ugyanakkor még vélhetően a nyári fogyasztást a szolgáltatásokon keresztül fellendítheti, így a harmadik negyedévben akár 1,0–1,5 százalék között is alakulhat a növekedés. 

Összességében az első fél év adatai alapján szinte biztosra vehetjük, hogy idén a magyar gazdaság 7,0 százalék felett bővülhet, ám némi pozitív meglepetéssel és a negyedik hullám negatív gazdasági hatásainak hiányában akár a 8 százalékos dinamika is elérhető lehet 2021 egészében.