Lassul, de folytatódhat a felzárkózás

Meglehet 2022-ben is a magyar gazdaság növekedési többlete az uniós országokkal szemben, még ha a 2 százalékpontot nem is éri majd el 

– mondta a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője a jövő évi növekedési kilátásokról. A kutatóintézet legfrissebb, decemberi előrejelzése szerint a bruttó hazai termék az idei robusztus növekedés után némileg lassabban, 5,3 százalékkal bővülhet. A szakértő a lassuló növekedést nem látja problémának, szerinte a válság utáni kilábalásban fontosabb, hogy ne okozza az egyensúlyi mutatók romlását. 

„Tehát jelen helyzetben egy némiképp alacsonyabb költségvetési hiány, alacsonyabb infláció és mérséklődő folyó fizetésimérleg-hiány hosszabb távon többet érhet, mint az ideiglenes gyorsabb növekedés, 

amely későbbi kiigazítást tesz szükségessé” – magyarázta. 

Mindenesetre a szakember szerint középtávon is meglehet a magyar gazdaság 2 százalékos növekedési többlete, a gazdaság adottságai ezt lehetővé teszik, bár úgy látja, ennek kiaknázásáért tenni is kell, önmagától nem fog bekövetkezni. Az egyik fontos teendő a növekedés kiegyensúlyozottá tétele, hogy a felzárkózás ne járjon az említett egyensúlyi mutatók tartós és nagymértékű romlásával. Az utóbbi végső soron azt eredményezné, hogy egy tízéves perióduson belül, néhány év gyorsabb ütemű felzárkózása után jókora növekedési áldozatot követelő kiigazításra lenne szükség, ahogy azt 2006-ban már megtapasztaltuk – emlékeztetett az elemző. Hangsúlyozta, emellett szükség van arra is, hogy növekedjen a magas hozzáadott értéket létrehozó termelés súlya a nemzetgazdaságon belül, és javuljon a vállalatok és a munkaerő hatékonysága, mivel a kínálati korlátok miatt az elmúlt évek foglalkoztatás-központú növekedésének folytatására már nincs elegendő mozgástér. 

A magyar gazdaság járvány utáni helyreállása szerinte is sikeres volt, azonban a régiós versenytársak esetében már vegyes a kép. 

A visegrádi országok közül Lengyelország Magyarországhoz hasonlóan hamar kilábalt a válságból, GDP-szintje már a második negyedévben megközelítette a válság előttit. Az Európai Bizottság jövőre Magyarországon 4,3 százalékos növekedést vár, és nagyjából ugyanekkorát Lengyelországban is. A szlovákiai és a csehországi gazdaság ellenben még a harmadik negyedévben sem érte el a válság előtti szintet – az előbbi 1,5, míg az utóbbi 3,1 százalékkal maradt el –, és csak 2022 elején juthat el odáig. Szlovákia esetében a magyarországihoz hasonló GDP-bővülést, míg Csehországban némiképp lassabbat vetít előre a bizottság az őszi előrejelzésében. Mindezek alapján a régió gazdaságai jövőre is viszonylag hasonló ütemben növekedhetnek és folytathatják a felzárkózást – jósolta Molnár Dániel.

A Századvég szakértője kitért a Világbank adatai nyomán nemrég készült elemzésre, amely az egy főre jutó GDP alapján rangsorolta a régiós országokat. Eszerint Magyarország felzárkózása az elmúlt 25 évben kudarcnak tekinthető. Molnár Dániel arra figyelmeztetett, hogy az egyes országok közötti összehasonlításnál nem elég kiszűrni az eltérő árfolyam hatását, hanem az árszínvonalbeli különbségekkel is korrigálni kell. A Világbank adatai szerint vásárlóerő-paritáson mérve Magyarország megelőzi Lettországot és Szlovákiát is. 

„Elég csak abba belegondolni, hogy mit lehet Magyarországon, illetve Ausztriában száz forintért, illetve annak megfelelő euróért vásárolni. 

De ha már összehasonlítjuk az országokat, kizárólag a vásárlóerő-paritáson számított értékeket szabad összehasonlítani, ez adja meg a reálisabb képet. Ugyanakkor a GDP mellett érdemes figyelembe venni olyan tényezőket is, mint a foglalkoztatás és a jövedelmi egyenlőtlenségek vagy a szegénység alakulása. Mindez együtt többet árul el egy ország helyzetéről – vélekedett az elemző.