Felmérték, mire költik a családok a visszajáró szja-t

Tartozásaik csökkentésére, lakhatási körülményeik javítására, valamint jelentős részben öngondoskodásra fordítják majd a családok a nekik visszajáró 2021-es személyi jövedelemadót – derült ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének friss felméréséből. A fiatalabbak között nagyobb a tanácstalanok aránya, a férfiak közül többen áldoznak majd nyugdíjmegtakarításra, a nők között pedig népszerűbb a jövőbeni egészségügyi költségekre való takarékoskodás.

A Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének felmérése szerint az érintett családok legnagyobb részt hiteleik kiegyenlítésére és tartozásaik csökkentésére használják majd fel az összeget. Második helyen lakhatással és a lakhatási körülmények javításával kapcsolatos költségek szerepeltek, harmadik helyre pedig megtakarítási és öngondoskodási célok kerültek, köztük az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári megtakarítások növelése.

Minél fiatalabb, annál tanácstalanabb

Életkor alapján feltűnő, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel költi majd az összeget tartozások kiegyenlítésére. 18 és 39 év között ugyanis a válaszadók 27 százaléka fordít majd erre a célra, 40 és 59 év között ugyanez az arány 19 százalék, 60 és 65 év között pedig csupán öt százalék. Érdekesség, hogy a bizonytalanok aránya is magasabb volt a fiatalabb válaszadók körében. 

18 és 39 év között a megkérdezettek 16 százaléka tanácstalan még, mire költi majd a hamarosan megérkező összeget,

 viszont mindkét idősebb korosztály esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 10 százalék vagy az alatti volt. Emlékeztetőül: a kormány korábbi döntése alapján a 2021-es személyi jövedelemadó a 2020. decemberi átlagbér mértékéig visszajár azon gyerekesek számára, akik tavaly legalább egy napig jogosultak voltak családi kedvezményre. 

Egy adózó legfeljebb 809 ezer forintot kaphat vissza, kétkeresős családok esetében a teljes visszajáró összeg meghaladhatja az 1,6 millió forintot.

Jelentős a nemek közötti különbség

Bár a nemek között nem volt jelentős különbség, a férfiak valamivel nagyobb arányban költik majd az összeget fogyasztási célú kiadásokra és lakhatással kapcsolatos költségekre. Mindezt bizonyítja a szórakoztató és elektronikai eszközökkel, az utazással, valamint a lakásfelújítással és lakberendezési tárgyakkal kapcsolatos költségek előnyét körükben. Ezzel szemben, a nők közül több pénzt fordítanak majd önmaguk képzésére.

Az öngondoskodás tekintetében a nyugdíjpénztári megtakarításaikat a férfiak, az egészségpénztárit a nők növelik majd többen a visszajáró adóból.

Az egészségpénztári megtakarításokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ide befizetett összeg nemcsak egészségügyi költségekre fordítható, hanem bizonyos feltételek mellett lakáshitel-törlesztésre vagy például egyes gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra is.