Kinőheti a gazdaság az államadósságot

Az államadósság kinövésére akkor van lehetőség, ha látványos a gazdaság újraindulása és a kilábalás. A gazdasági növekedés üteme jelenleg többszöröse a 2009-esnek, ami biztosíthatja az adósságállomány fokozatos leépítését – mondta a VG-nek Pásztor Szabolcs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Oeconomus Gazdaságkutató vezetője. Bár a tavalyi végleges adatokra még várni kell, az szinte biztos, hogy a 2020-as 5 százalékos visszaesés után szinte azonnal megtörtént a visszapattanás, az év egészében 6,5 százalék körül alakulhatott a növekedés. Idén hasonló mértékben bővülhet a GDP, és – a kormány várakozásai szerint – a következő évek növekedési üteme is elérheti a 4 százalékot.

Pásztor Szabolcs emlékeztetett arra, hogy 2007–2009 után a gazdasági növekedés üteme hosszú ideig vontatott volt, ezért nem is lehetett azonnal arra számítani, hogy az államadósság GDP-arányos mutatója látványosan csökkenjen.

Úgy látja, hogy a hazai gazdaságpolitika tanult a korábbi válságkezelésből, és most erős fiskális ösztönzéssel igyekszik megtartani az újraindult gazdasági növekedés ütemét. Ennek köszönhető, hogy 2020-ban és 2021-ben is hatalmas összegeket mozgósított a gazdaság újraindítására, a költségvetés pénzforgalmi hiánya mindkét évben elérte az 5000 milliárd forintot, ezzel viszont jelentősen felduzzadt az államadósság: a GDP 65,4 százalékáról a 80,1 százalékáig emelkedett. 

A szakember ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy alapvetően nem helyes, ha egyenlőségjelet teszünk a költségvetés hiányának és az államadósság GDP-arányos mutatójának növekedése közé,

 ugyanis az államadósság akkor is növekedhet, ha a GDP csökken az adott országban. Az új típusú koronavírus-járvány első időszakában számos országban éppen ez történt: egyszerre emelkedtek a kiadások, és egyszerre csökkent – sokszor drámaian – a gazdasági teljesítmény. A mutatók tehát két tényező kedvezőtlen változása miatt is romlottak – magyarázta az elemző. Mindenesetre az tény, hogy tavaly 40 ezermilliárd forint fölé emelkedett a hazai adósságállomány, ami ugyan duplája a 2010-esnek, ám eközben a gazdaság kibocsátása is hasonló arányban bővült: idén a GDP elérheti 56 ezermilliárd forintot, ami több mint kétszerese a 2010-es 27 ezermilliárdnak.

Nem dőlhetünk hátra, és nem mondhatjuk azt, hogy nyugodtan lehet magas a hiány, hiszen az adósságot úgyis kinőjük. Igenis szükség van a fegyelmezett fiskális politikára és a hiány fokozatos lefaragására” – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője. A szakember szerint mindenképpen szerepet játszott a gazdaság helyreállásában és szükséges is volt a szokásosnál nagyobb deficit. „Nem is probléma, hogy ha egy válságidőszakban észszerű keretek között megnő a hiány, a válság elmúltával azonban ismét vissza kell térnie a fiskális szigornak

 – vélekedett. A kormány tett is lépéseket ebbe az irányba, a tervezett 5,9 százalékkal szemben az idei hiányt 4,9 százalékra módosította, a jövő évit pedig 3,9 százalékra. A nagyobb mértékű lefaragás nyomán idén 77 százalékra csökkenhet az adósságszint, 2023-ban pedig 75 százalék alá eshet.

Regős Gábor ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az adósságfinanszírozás a kamatok emelkedésével várhatóan drágulni fog, ez pedig különösen az eladósodottabb, magasabb kockázatú országokban okozhat problémát. 

Magyarország nem tartozik a veszélyeztetett országok közé, a hazai eladósodási szint továbbra is az unió középmezőnyében van: 

2020-ban a 80,1 százalékos magyar államadósság elmaradt a 90,1 százalékos uniós átlagtól, szemben Görögországgal (206,3 százalék), Olaszországgal (155,6 százalék) vagy Portugáliával (135,2 százalék).

Regős Gábor hangsúlyozta, hogy az átárazódás időt vesz igénybe, azaz a magasabb kamat nem azonnal jelenik meg a hozamokban, fix kamatozású eszközöknél csak a régi papírok lejártával és az újak kibocsátásakor. Az államadósság mértékénél annak összetétele talán még fontosabb, ugyanis befolyásolja a fenntarthatóságát, például, hogy mekkora hányada van külföldi kézben, illetve devizában. Az Államadósság Kezelő Központ tavaly év végén 20,4 százalékra becsülte az államadósság devizaarányát, pedig 2011-ben még az 50 százalékos szintet is elérte.