Többet tankoltak a magyarok a hatósági árnak köszönhetően

Az elmúlt évben 5,4 százalékkal több üzemanyagot adtak el a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) tagvállalatai. A több mint 3,8 milliárd literes értékesítés kiskereskedelmi és nem országos adat, mert a szövetség értékesítése a hazai gázolajpiacnak mintegy kétharmadát, a benzinének pedig a háromnegyedét teszi ki. A MÁSZ eladásai 2020-ban még 7,8 százalékkal csökkentek, ugyanis a 2019-es értékesítés több mint 3,9 milliárd liter volt. Az idei növekedés egyik fő oka Grád Ottó, a MÁSZ főtitkára szerint az, hogy november 15-től literenként legfeljebb 480 forint lehet a normál minőségű üzemanyag ára.

A lakosság ekkortól bátrabban tankolt, amit jól mutat, hogy a MÁSZ decemberi értékesítése éves alapon 17 százalékkal nőtt.

Tavaly némileg átrendeződött az eladások szerkezete is. A vevők egy része elfordult a drága prémiumbenzintől, amelynek forgalma éveken át töretlenül nőtt: 2021-ben 4,7 százalékkal kevesebbet vásároltak belőle, mint 2020-ban. „A magyarázat világos: 2020 elején, amikortól a normál benzinben kötelezően 10 százalékra nőtt a bioösszetevő aránya, nagyon sok autós átállt az 5 százalékos bioösszetevőjű prémiumbenzinre, de mivel az árak szeptembertől folyamatosan nőttek, a hatósági árak októberi bevezetésekor az addig prémiumot vásárolt vevők jelentős része átváltott a jóval olcsóbbá vált normál benzinre. Ezt tükrözi, hogy december/december összehasonlításban 18 százalékkal esett a MÁSZ-tagok prémiumbenzin forgalma” – magyarázta Grád Ottó. A benzinből összesen elkelt 1432 millió liter 3,5 százalékkal volt több a 2020-asnál.

A gázolajeladások 6,6 százalékos növekedésében viszont nem érződött a „normál–prémium” ellentéte, mert – mint Grád Ottó rámutatott –, itt kisebb a normál és a prémium termék ára közötti különbség, továbbá a prémiumdízel egy része is hatósági áras maradt. A normál minőségből 5,6 százalékkal, a prémiumból pedig 14,7 százalékkal kelt el több az előző évinél.

Az idei értékesítés előrejelzését megnehezíti, hogy nem tudni, meddig maradnak érvényben a hatósági tarifák. A szövetség főtitkára mindazonáltal a VG kérésére sorra vette az árakat piaci környezetben alakító tényezőket. Mint jelezte,

ezek összességében az üzemanyagok drágulását, ezzel a felhasználásuk stagnálását, csökkenését vetítenének előre, ha nem lennének a hatósági árak.

A Brent olaj hordónkénti ára ugyanis nem egészen egy hónap alatt 72 dollárról mintegy 15 százalékkal 84 dollár közelébe nőtt. Ennek az áremelő hatását csak némileg tudná ellensúlyozni, hogy a forint 6-7 százalékkal erősödött a dollárhoz és az euróhoz képest is, a dollárral nagyjából az októberi szinten áll. A rövid távú, negyedéves hazai előrejelzést tehát a hatósági árak érvényben tartása határozza meg, az pedig még nem látható, hogy hosszú távon lesznek-e olyan, érdemi változások például a kőolaj termelése vagy a felhasználása terén, amelyek miatt a kőolaj világpiaci ára kilépne a jelenlegi, 70-85 dolláros sávjából.