Budapest felzárkózott Münchenhez is

Az egészségvédelem, a fenntarthatóság és a wellbeing (jóllét) hangsúlyosabbá válásával egyre jobban felerősödnek a különbségek a csúcskategóriába tartozó és az azon kívül eső irodaházak között 

– állapítja meg friss európai felmérésében a JLL. Az ingatlan- és befektetésmenedzsmentre specializálódott tanácsadó cég a piaci visszajelzések alapján rövidebb bérleti szerződésekre számít az elkövetkezendő két évben, továbbá arra, hogy egyre nagyobb lesz az érdeklődés a gyorsan beköltözhető – és talán egyszerűbb konfigurációjú – irodák iránt.

Emelkednek az effektív – bérlői ösztönzőkkel csökkentett – bérleti díjak azoknak a piacoknak a nagy részén, amelyek tavalyi teljesítményét az elmúlt hetekben vették górcső alá a JLL ingatlan-tanácsadói. A jelentés szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy egyre keresettebbek a minőségi irodaterületek. 

Az elmúlt két évben felerősödött a trend, és egyre nagyobb különbségeket láttunk kihasználtságban és bérleti díjakban az A kategóriás és az azon kívül eső irodaházak között, és ez a folyamat várhatóan folytatódik az idén is

– mondta Pál Tamás, a JLL budapesti irodájának üzletfejlesztésért felelős igazgatója. 

A JLL adatai szerint a 2010–2019 között Európa nagyvárosaiban bérelt irodaházak átlagosan 58 százaléka volt A vagy A plusz kategóriás. Ezzel szemben a 2020-tól 2021 közepéig tartó másfél évben már 70 százalékos arányt mértek ugyanebben a szegmensben. „A trend kiváltó okai között szerepelt, hogy a bérlői oldalon egyre inkább meghatározóvá válik a dolgozói kényelmet szolgáló, modern műszaki megoldások alkalmazása és a munkavállalók egészsége, valamint az úgynevezett wellbeingszolgáltatások iránti igény” – véli Major Krisztina irodapiaci tranzakciós vezető. Ezzel párhuzamosan a fenntarthatóság is egyre megkerülhetetlenebb, továbbá a munkahelyek teljes digitális átalakulása, ami szintén fontos hajtóereje a fejlődésnek. 

Szakemberek szerint ezekkel a kihívásokkal az újabb irodaépületek könnyebben birkóznak meg, érzékelhető igény mutatkozik a meglévő, régebbi irodaterületek felfrissítésére és a bérlői elvárásoknak megfelelő optimalizálására, modernizálására. 

Ebből a szempontból Budapesten Frankfurthoz és Münchenhez hasonló a helyzet: mindhárom városban 25 százalék körüli a modernizált irodák aránya a teljes bérelhető állományból,

míg például Stockholmban ez mindössze 5 százalék. Vannak extrém példák a másik oldalon is, hiszen Milánóban 62, Brüsszelben pedig 46 százalék a felújított irodaterek aránya.

A globális tanácsadócég a flexibilis feltételek további térnyerésére számít, beleértve a rövidebb bérleti időszakokat, a szerződés lejárta előtti kilépési lehetőséget vagy a növekvő érdeklődést az azonnal beköltözhető irodák iránt. Ami az idei irodapiaci trendeket illeti, Pál Tamás első helyen a hibrid munka elfogadását emelte ki, mivel ez kulcsfontosságú lesz az adott szervezet agilitásának és rugalmasságának fenntartásában. Kiemelte: 2022-ben látványos elmozdulásra számíthatunk a stratégiai tervezést és döntéshozatalt megalapozó technológiai intelligencia terén is, különösen a big datában rejlő potenciál kihasználásában.

Hibrid után agilis munkavégzés

Agilisnak lenni annyit jelent, hogy valaki tettre kész, proaktív és gyorsan reagál. A Vodafone csaknem egyéves előkészület után, több hullámban, a karanténidőszakban bevezetett hibrid munkavégzést megtartva vezeti be az agilis munkavégzést – közölte a telefontársaság. Mint a legtöbb nagyvállalati transzformáció, az agilis átalakulás is hullámokban történik. Miután egy-egy csapat alulról szerveződően elkezdett az agilis módszerekkel működni, a digitális csapatok, majd a teljes lakossági üzletág is agilissá formálódik, míg végül hosszú távon a Vodafone minden egysége megtalálja a saját maga számára hasznos és működő agilitást – mondta Révész Balázs, a Vodafone Magyarország lakossági szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.