Külföldön él, és kiadta itthoni lakását? – Itt vannak az adózási feltételek

A határon túl élő és dolgozó magyar állampolgárok olykor bizonytalanok, pedig a jogszabály egyértelműen fogalmaz:

a külföldi adóügyi illetőségű személynek itthon kell adóznia, ha Magyarországon ad bérbe vagy értékesít ingatlant, vásárlás esetén pedig illetékfizetési kötelezettség terheli, attól függetlenül, hol van a lakhelye.

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere a VG megkeresésére kiemelte, ennek oka, hogy az ingatlanok bérbeadása és értékesítése a személyi jövedelemadó rendszerében forrás szerinti adózás alá esik, tehát a bevétel forrása, az ingatlan fekvésének helye szerint kell adózni. Ha valaki úgy dönt, befektetési céllal szeretne lakást vásárolni, amit aztán kiadna, két opció közül választhatja meg, milyen bevétel után fizeti a 15 százalékos szja-t:

• levon a bérleti díjból 10 százalék költségátalányt,
• vagy a tételes elszámolás mellett határoz.

Előbbinél egyszerű az adminisztráció, viszont a költségátalányon kívül semmilyen, a lakásra elszámolt költség nem vonható le, kivéve a független szolgáltatóktól érkező számlákat.

Ebben az értelemben a közös költség nem minősül független szolgáltatónak, tehát ahol magas ez a díj, mert tartalmazza a rezsit, ott aligha jó megoldás. A tételes költségelszámolásnál a megőrzött, lakáshoz kapcsolódó számlákon kívül lehetőség van értékcsökkenést is elszámolni.

„A lakás bérbeadása után fizetendő szja-t attól függően kell bevallani, hogy ki veszi bérbe az ingatlant. Ha cég, azaz úgynevezett kifizető, akkor a bérlő már eleve a nettó bérleti díjat utalja csak át és maga vallja be a díj szja-ját, ahogy a fizetések esetében is működik. Ha magánszemély a bérlő, akkor viszont a bérbeadónak kell bevallania és befizetnie az szja-t negyedévente adóelőlegként, majd ezek alapján az szja-bevallásban rögzítenie a végleges összeget. Bérbeadás esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendelkezésére állnak az adatok – mert a bérbeadó vagy a bérlő fizetett előleget –, tehát a NAV által megküldött szja-bevallás tervezetében szerepelni fog a bérleti díj bevételként, ezt csupán ellenőrizni kell. Mivel a NAV tud a bérbeadásról, a külföldön dolgozó magánszemély esetében is készít bevallástervezetet” – hívta fel a figyelmet Fischer Ádám.

A szakember hozzátette,

az ingatlan eladása esetén lényegtelen a vevő személye, mindenképpen az eladónak kell az adót bevallania és fizetnie.

Ekkor nem szükséges az adóelőleg, hanem a következő év május 20-án esedékes szja-bevallásban kell feltüntetni a jövedelmet. A bérbeadással ellentétben a NAV az ingatlan eladásáról nem rendelkezik előzetes információval, így ha valaki lakást adott el és adókötelezettség terheli, akkor nem szabad elfogadnia az szja-tervezetet, hanem külön fel kell tüntetnie az ingatlaneladás után fizetendő adót.

„Ha egyáltalán nem kap szja-bevallástervezetet, mert nem volt itthon más adóköteles jövedelme a magánszemélynek, akkor neki kell elkészítenie a bevallást, ilyen esetben ugyanis a NAV nem küld tervezetet, hiszen nem tud arról, hogy kellene itthon adót fizetnie az érintettnek” – mutatott rá Fischer Ádám.