Meglepte az elemzőket az inflációs adat

Ahogy arról reggel a VG.hu-n is beszámoltunk, még az elemzők sem vártak ekkora inflációs adatot, mint amelyet péntek reggel közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak januárban 7,9 százalékkal emelkedtek, ez pedig minden várakozáson túl tett, a negatív adat láttán még az elemzők is meglepődtek. 

Mi – nagy bizonytalanság mellett – pár tized pont növekedésre számítottunk a decemberi 7,4 százalékhoz képest, de az elemzői konszenzus 7,4 százalék volt, így a piacot komoly negatív meglepetésként érte az adat 

– reagált elsőként Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. 

Az elemző azt írta: előrejelzésük szerint a következő egy-két hónapban a jelenlegi szintek közelében maradhat az infláció, majd a második negyedévtől lassú csökkenés kezdődhet. A fokozódó negatív bázishatások miatt az év közepétől gyorsuló ütemben fékeződhet az áremelkedés üteme, ám az év végén még így is az MNB 3 százalékos célja fölött ragad az infláció. A megjelent adat tovább növelheti a kamatemelési várakozásokat, mivel az MNB-nek a korábban vártnál magasabb kamatpályára lesz szüksége az infláció visszafogásához.

A mai inflációs adat kellemetlen meglepetést jelent, az előző hónapokhoz képest az infláció nemhogy csökkent vagy az elemzői konszenzusnak megfelelően stagnált volna, hanem további 0,5 százalékponttal növekedett 

– így látja Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője.  

Hozzátette: a mai adat azt jelenti, hogy a kedvezőtlen tényezők voltak túlsúlyban, az áremelkedést a lefelé húzó hatások – mint az olajárstop vagy a jövedékiadó-emelés bázisba kerülése – nem tudták ellensúlyozni. Az infláció gyorsulásához hozzájárulhatott az energiaárak emelkedése, a bérek növekedése, a magas kereslet, illetve a hiánytermékek drágulása.  

Különösen is jelentősen, havi alapon 3, éves alapon pedig 10 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, amely a háztartások széles körét érinti, itt februártól a bevezetett élelmiszerárstop csak kismértékű enyhülést hozhat. 

Ez rámutat arra, hogy szükséges lenne a haza agrárium és élelmiszeripar versenyképességének mielőbbi jelentős növelése, hiszen a mezőgazdaság hozzáadott értéke, illetve termelése az előző években csökkent, aminek szintén szerepe lehetett az árak emelkedésében. Ez tehát mindenképpen azt jelenti, hogy az eddigi intézkedések nem voltak elegendők az infláció féken tartására, a monetáris politika további szigorítására van szükség, és nem zárhatók ki további kormányzati intézkedések sem, például meghosszabbodhat a benzinárstop, vagy az élelmiszerárstop több termékre is kiterjedhet. Kérdés, hogy ezeknek milyen mértékben lesz költségvetési vonzata, mennyire lesz enélkül fenntartható az intézkedés. A mai inflációs adat alapján az idei infláció a korábban vártnál magasabban, 6 százalék fölött alakulhat – összegezte Regős Gábor. 

A tényadat mindenképp meglepetést jelent, a decemberi 7,4 százalék után a piac és mi is stagnálásra, azaz 7,4-7,5 százalékos inflációra számítottunk. Ehhez képest jelentős gyorsulás következett be

– kommentálta a friss adatot Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az inflációt felfelé húzták az élelmiszerárak mind éves, mind havi összevetésben. A szakember azt mondta, hogy a mostani 3 százalékos havi élelmiszer-inflációhoz hasonló ütemre évek óta nem volt példa. Az élelmiszerek mellett jelentős havi drágulás látható szinte mindenhol, például a szolgáltatásoknál, valamint a tartós fogyasztási cikkeknél. Németh Dávid rámutatott arra is, hogy a ruházati cikkeknél például a korábbi évekhez képest mérsékeltebb leárazások történtek. 

A szakember a következő időszakban várható tendenciákról azt mondta: a jelenlegi kilátások alapján valószínűsíthető, hogy az év végéig az éves infláció nem süllyed a 4 százalékos szint alá.

Emiatt további szigorításokra lesz szükség a monetáris politikában, azaz folytatódik a kamatemelési ciklus.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy értékelte az adatokat, hogy januárban felrobbant az infláció. 

Az ING azon kevés elemzőház közé tartozott, ahol az infláció gyorsulását várták, de még számunkra is komoly meglepetést hozott az adat. Legutoljára 2007 nyarán láthattunk ennél magasabb inflációs rátát Magyarországon 

– írta az elemző. 

Előre tekintve érdemes megnézni, hogy mit jelenthet a februári inflációs mutató tekintetében az élelmiszerár-stop. Az érintett termékek esetében az október és január között történt árváltozást visszafordítva nagyjából 0,5 százalékpontos inflációt mérséklő hatás várható. Az intézkedés önmagában tehát ilyen mértékben foghatja vissza a havi inflációs mutatót. Virovácz Péter szerint várhatóan a 2022. évi átlagos áremelkedés az eddig gondoltnál magasabban alakulhat. 

A mai adat fényében arra számítunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusa folytatódhat a következő hónapokban. 

Az effektív kamat legalább 5,5 százalékra emelkedik majd az idei év első felében, ám a mai adat fényében könnyen lehet, hogy a jegybanknak még ennél is erősebb szigorítást kell végrehajtania, hogy 2023-ban elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél.

A következő hónapokban bázishatások miatt már mérséklődhet az infláció, azonban a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett

– ezt már Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője emelte ki. 

Az elemző szerint továbbra is felfelé mutatnak a kockázatok, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, a lakosság többletjövedelmei miatt várható keresletélénkülés is kockázatot jelent.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az árdinamika érzékelhető enyhülése tavasszal következhet be: addig történik meg az év eleji átárazások döntő többsége, illetve áprilistól fut ki teljesen a tavalyi jövedéki adóemelés hatása is. Ugyanakkor a mérséklődés meglehetősen lassú tempóval mehet végbe, mivel mind keresleti, mind kínálati oldalon szignifikáns felfelé mutató kockázatok övezik az inflációs pályát.  

Mindemellett a későbbiekben az árbefagyasztás esetleges megszüntetése okoz még bizonytalanságot. Az inflációs cél elérése várhatóan csak 2023-ban következhet be.

A pénteki adatok után közleményt adott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium is. Ebben kiemelték: a járvány okozta gazdasági hatások és a drasztikusan elszállt európai energiaárak miatt egész Európában rekordokat dönt az infláció. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az európai energiaárak és azokkal együtt az infláció is még tovább nő. 

Az áremelkedés Magyarországra is begyűrűzik, ám a kormány egyedülálló intézkedésekkel –  a rezsicsökkentés fenntartásával, az élelmiszerárstoppal, a benzinárstoppal és a kamatstoppal – védi a lakosságot, emellett a családi adó-visszatérítéssel,  a béremelésekkel és a 13. havi nyugdíj kifizetésével emeli a jövedelmeket.

Emellett a rezsicsökkentéssel, a februártól életbe lépett élelmiszerárstoppal, a januártól létező kamatstoppal, illetve a novembertől bevezetett üzemanyagárstoppal is sikerült enyhíteni a lakosságra nehezedő terheket. Ez utóbbi nélkül a benzin literenkénti átlagára hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne.