BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Pesszimistábbak lettek a cégvezetők, járvány előtti szinten az üzleti bizalom

Megtört az üzleti bizalom csaknem két éve folyamatosan emelkedő szintje – jelezte az MKIK gazdaságkutató intézete a friss vállalatvezetői felmérésére hivatkozva. A negyedéves konjunktúramutató lényegében a 2020. januári szinten áll most.

Ismét pesszimistábbak a vállalkozások – összegezte az  MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) 350 cégvezető megkérdezésén alapuló felmérésének eredményét. Mint írták, a 2022. januári adatfelvétel eredményei szerint Magyarországon az üzleti bizalom szintjének 2020. tavaszi mélypontot követő javuló tendenciája megszakadt, 2021 októberéhez képest a negyedéves konjunktúramutató +37-ről +32 pontra csökkent.

A 2010 óta rendszeresen elvégzett felmérés történetében kizárólag 2020 áprilisában és júliusában fordult elő, hogy negatív tartományba került a mutató, 2020 októberében azonban ismét pozitív tartományba esett, az emelkedés pedig – csökkenő ütemben – 2021 folyamán is folytatódott. 

A negyedéves konjunktúramutató jelenlegi értéke a 2021. júliusi szintnek feleltethető meg, és lényegében megegyezik a koronavírus-járvány kitörését közvetlenül megelőző, 2019. második félévi, illetve 2020. januári adatokkal.

A GVI konjunktúravizsgálatának célja a vállalatvezetők aktuális, rövid távú üzleti várakozásainak feltérképezése, amely a vállalkozók számára az adatfelvétel idején rendelkezésre álló információkra, szubjektív helyzetértékelésükre támaszkodik. 

A jelenlegi, valamint a két megelőző adatfelvétel (2021. július és október) a járvánnyal összefüggő korlátozások nélküli időszakban készült, míg 2020 áprilisa és 2021 áprilisa között az eredményeket nagymértékben befolyásolták a koronavírus-járvány első három hulláma során bevezetett leállások és korlátozások, illetve ezen intézkedések fokozatos feloldása. 

Fotó: Shutterstock

A negyedéves bizonytalansági mutató értéke 2022. januárban 37 pontos szinten áll, októberhez képest kétpontos csökkenés tapasztalható. Ez arra utal, hogy 

a hazai vállalkozások helyzetértékelése a 2020. áprilisi, kiugró mértékű bizonytalanságot tükröző eredményt követően továbbra is lényegesen egységesebb. 

A bizonytalansági mutató mostani értéke a 2021. áprilisi és júliusi adat mellett a járványt megelőző időszak (2019. július – 2020. január) folyamán tapasztalt értékeknek (37–38 pont) feleltethető meg.

A negyedéves konjunktúramutató értéke az építőipari vállalkozások esetében a legmagasabb (+40 pont), a szolgáltatások területén +39, a kereskedelmi cégek körében +32, míg a feldolgozóiparban tevékenykedő cégek körében (+27) a legalacsonyabb. 

Az előző negyedévhez képest az építőipari cégek esetében 10 pontos emelkedés tapasztalható, míg a szolgáltató cégek körében 1, az ipari cégek körében 7, a kereskedelemben pedig 12 ponttal csökkent a konjunktúramutató értéke.

Az almutatók esetében megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői a várható kapacitáskihasználtság kivételével pesszimistábban ítélik meg a vizsgált szempontokat a 2021. októberi szinthez viszonyítva. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékű (17 pontos) romlás a beruházások várható szintjének megítélésére vonatkozóan tapasztalható. Az előző év azonos időszakához képest, amikor a koronavírus-járvány második hulláma miatt jelentős, a gazdasági életet is súlyosan érintő korlátozások voltak érvényben, minden mutató tekintetében pozitívabb a vállalatok jelenlegi helyzetértékelése. 

A leginkább kiemelkedő mértékben (52 ponttal) az elmúlt féléves termelési szint megítélése javult az egy évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva.

A 2022. januári adatok alapján a nagyvállalatok optimistábban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi üzleti helyzet, a jelenlegi és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása és a várható kapacitáskihasználtság szempontjából a kis- és középvállalkozásokhoz viszonyítva. Viszont a kis- és középvállalkozások látják pozitívabban az elmúlt féléves és a várható termelési szintet, a várható üzleti helyzetet és a beruházások várható szintjét a nagyvállalatokhoz képest. A legjelentősebb különbség a várható kapacitáskihasználtság (15 pont), a jelenlegi jövedelmezőség (13) és a létszám várható alakulásának (10) értékelése esetében tapasztalható.

2021. októberhez viszonyítva a kis- és középvállalkozások körében a jelenlegi rendelésállomány, a jelenlegi és várható jövedelmezőség, a létszám várható alakulása, a várható üzleti helyzet és a beruházások várható szintjének megítélése csökkent, míg a jelenlegi üzleti helyzet, az elmúlt féléves és a várható termelési szint, valamint a várható kapacitáskihasználtság mutatója emelkedett. 

A nagyvállalatok körében 2021. októberhez viszonyítva a várható kapacitáskihasználtság kivételével az összes többi mutató romlott. 

Az előző év azonos időszakához képest a vizsgált mutatók – a nagyvállalatok beruházásokra vonatkozó várakozásai kivételével – mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások körében emelkedtek.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.