Tovább fogynak a kereskedelmi dolgozók

Ledolgozta a koronavírus-járvány okozta visszaeséseket a hazai kiskereskedelem, a 0,1 százalékos 2020-as csökkenést 2021-ben 3,5 százalékos növekedés követte. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára szerint a kormány intézkedéseinek is köszönhetően tudta felülmúlni az ágazat a válság előtti volumenét.

A szektor nemcsak az év végén mutatott a járványhelyzet előtti időszakot idéző teljesítményt. A szakpolitikus a VG-nek felidézte: az április a tavalyelőtti mélyponthoz képest a kirívóan alacsony bázis miatt hozott két számjegyű bővülést, ám

a tavasz vége óta öt hónapban is már a koronavírus megjelenését megelőző évekre jellemző, 5-6 százalékos mértékben nőtt az ágazat forgalma.

Az utolsó negyedév persze hagyományosan főszezonnak számít a kiskereskedelemben, az őszi kuponnapok és a Black Friday-akciók indítják be az adventi időszakban kiteljesedő élénkülést.

A látványos bővülést létszámban azonban nem követte le a szektor, ezt immár a statisztika is alátámasztja.

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára is arról beszélt a VG-nek, hogy a legnagyobb kihívást manapság a munkaerő-toborzás jelenti a kereskedelemben. Nagyon magas fluktuációs adatokat tapasztalnak a kereskedők, nehéz a rendelkezésre álló rövid idő miatt megfelelően felkészíteni, betanítani az új alkalmazottakat. Az egészségügyi megfeleltetést és a tevékenységgel összefüggő, legszükségesebb biztonsági oktatásokat követően gyakorlatilag azonnal beállnak az újak a pult mögé, és ez nem valószínű, hogy emeli a kereskedelmi szakma presztízsét, pedig erre igen nagy szükség lenne. A megnövekedett bérek kitermelhetőségéért sokat kell tenniük a kereskedelmi vállalkozásoknak, igaz, ez valószínűleg jóformán ágazattól és cégmérettől független, általános jelenség lesz.

A foglalkoztatottak száma előbb-utóbb követi a boltos világ mozgását, egyrészt az üzletekben megvásárolt árumennyiséget, másrészt a szervezeti változásokat nézve, például a hagyományos kiskereskedelmi egységek számának folyamatos csökkenését vagy a webáruházak előretörését – derült ki a Blokkk.com elemzéséből. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, 

míg a járvány előtti, 2019-es évben 374 ezer volt a kiskereskedelmi foglalkoztatottak száma, addig tavaly már csak 355 ezret számlált a szektor.

A kereskedelem egészét vizsgálva hasonló tendenciát látunk. A 355 ezer kiskereskedelmi dolgozó mellett tavaly 221 ezret tartottak nyilván a jármű- és a nagykereskedelemben, az 576 ezres összlétszám azonban így is 18 ezerrel elmarad a szektor 2019-es foglalkoztatási mutatójától. Ez a kép azonban az átlagos adatokból rajzolódik ki – a létszámvesztés az utolsó negyedéveket nézve két esztendő alatt 24 ezer volt, a kereskedelem mindhárom ágában együtt számlálva. De mivel azt is látjuk, hogy ezen belül a boltos világ létszámcsökkenése az utolsó negyedévben 27 ezer volt, a másik két ágon ezek szerint némi létszámnövekedést lehetett tapasztalni.