Bővíteni kellett a csokot

A lakáspiaci kereslet és az 1500 milliárd forint értékű csok kapcsolatát vizsgálta meg az ingatlan.com, amelynek elemzése szerint jelentősen nőtt a fővároson kívüli lakóingatlanok iránti kereslet az utóbbi években. Konkrétan 2016 elejéhez képest 42–140 százalékkal emelkedett az érdeklődések száma, a rekordot 2021 januárja jelentette.

Túl az 1500 milliárdon

Az állami lakástámogatási rendszert, a családi otthonteremtési kedvezményt 2015 közepén vezették be, 2021 végéig 656 milliárd forinthoz jutott 206 ezer család.

„A lakástámogatási rendszer a 2016-ban történt bővítéssel kapott nagyobb lendületet a legalább három gyermekkel új lakásba költözőknek nyújtott 10 milliós támogatással. Ezt követően

a csok  szinte minden évben új elemmel bővült. 2016-ban lett először ötszázalékos az új lakások áfája is, 2018-ban a kétgyermekesek számára is megnyílt az államilag támogatott lakáshitel lehetősége.

2019-ben elindult a babaváró kölcsön és a falusi csok, 2021-től pedig a csokos vevők az illetékmentességen kívül az új lakások áfáját is visszaigényelhették. Összességében a csok keretében a vissza nem térítendő és visszafizetendő támogatások összege 1533 milliárd forintot tett ki 2021 végéig” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Hozzáfűzte: a csokos támogatások a legtöbb esetben a továbblépést segítették lakhatási szempontból, amihez a családok a meglévő otthonuk árát is beforgatták a következőnek a vételárába.

A csok folyamatos bővítésére azért is szükség volt, mert a támogatások hatását beárazta a piac, így valamelyest a dráguláshoz is hozzájárultak.

Az adatokból látható továbbá, hogy a lakosságarányos számok alapján a rendszer indulása óta Győr-Moson-Sopron, valamint Pest megyében igényeltek a legtöbben csokos támogatást. Szintén nagy volt az érdeklődés Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megyében is.

Érdekesség, hogy a csok elindulása óta gyermektelenül csak az igénylők 1,4 százaléka vállalta legalább három gyermek világrahozatalát.

Az ingatlan.com szakértője szerint ez arra utal, hogy a bővülő támogatások mellett a családok reálisan mérték fel a lehetőségeiket, és nem vállaltak teljesíthetetlen célokat.

A fővárosi és környéki kereslet alakulása

A fővárosban 2017, 2018 és 2019 januárjában 20–32 százalékkal többen érdeklődtek az eladó új és használt lakások iránt, ezt követően azonban a 2016. eleji szint alatt volt a kereslet.

„A fővárosban 2019-ben már olyan szintre emelkedtek az árak, ami miatt már kevesebb adásvétel történt, majd 2020-ban a járvány szintén visszafogta a keresletet, amely azóta a 2019-es szint alatt stabilizálódott. Ráadásul a szomszédunkban zajló háború és a lakáshitelek drágulása miatt jelentős keresletélénkülés az idén nem várható Budapesten a korábbi évekhez képest” – fogalmazott Balogh László.

A fővároson kívüli lakáspiacon más forgatókönyv érvényesült, minden év januárjában jelentős volt a keresletbővülés. 

Az egyik csúcs 2019 januárjában volt, akkor 120 százalékkal volt magasabb az érdeklődők száma, mint 2016 elején, az abszolút rekord pedig 2021 januárjában született, amikor 140 százalékos növekedésről volt szó. Az idén is pluszban maradt a piac: 2022 januárjában 92 százalékkal nagyobb volt a kereslet, mint 2016 azonos időszakában.

A lakáspiac forgalmát nézve pedig látható, hogy 2016 és 2019 között az egyes években 141–155 ezer használt lakás cserélt gazdát. Ezzel párhuzamosan a használt lakások vásárlására szóló csokos szerződések száma 16–18 ezer között alakult, azaz a támogatások aránya 11-12 százalékos volt.

2020-ban és 2021-ben nőtt a csok részesedése: tavalyelőtt 125 ezer használt lakás kelt el, 2021-ben pedig az ingatlan.com becslése szerint 140 ezer. Ehhez pedig 21 és 27 ezer csokos szerződés párosult, ami 17 és 19 százalékos részesedésnek felel meg.

Balogh László szerint

a csok egyre nagyobb szerepet kapott a lakáspiacon a folyamatos drágulás miatt.

Az idén és jövőre pedig az új lakások piacán kaphat nagyobb hangsúlyt, részben a lakásépítések várható növekedése miatt.