Fontos küldőpiacok dőltek össze

A Magyar Turisztikai Ügynökség az orosz beutazó turizmusról közölt elemzést nemrég, amely jól tükrözi, hogy az oroszok sokat költő és az átlagosnál tovább időző vendégkört alkottak. 

Az év utolsó hónapjaiban átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek el itt az orosz turisták, és fejenként több mint 17 ezer forintot költöttek. Januárban a külföldiek 5,2 százaléka Ukrajnából, 4,7 százaléka Oroszországból érkezett Magyarországra, 

mellettük a legfontosabb külföldi küldőpiac Románia és Németország volt. Az 1,6 millió vendégéjszaka 55 százaléka belföldi vendégekhez kötődött. A Balatonnál az orosz, osztrák és német vendégek domináltak a belföldiek mellett, a fővárosban pedig az orosz, ukrán és francia vendégéjszakák emelkednek ki. Az oroszok kedvence Budapest mellett Hévíz, Sárvár és Debrecen volt. (Az ukránokról az MTÜ nem közölt külön adatsort.) 

Mint megírtuk, az orosz turisták hiányát leginkább a fürdővárosok érzik meg, ahol ingatlanvásárlóként is jelen voltak. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, 2020-as kimutatása szerint az oroszok átlagosan 34,6 milliót költöttek lakásra, 51,9 százalékuk Budapesten. A pandémia miatt harmadával csökkent az orosz lakásvásárlók száma, miközben az ukránoké csak 16 százalékkal, ennek köszönhetően megelőzték az oroszokat, de csak darabszámban, mert értékben jóval alattuk maradtak. Az ukrán vevők átlagosan 26,4 millió forintért vettek itt lakóingatlant, és csak 28,6 százalékuk Budapesten.

Számottevően csökkent a külföldi, és még inkább az Oroszországból ide irányuló keresések száma az ingatlanhirdetési oldalakon, bár a külföldi vevők aránya korábban is csupán 5-6 százalék volt

 – mondta a VG-nek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Az eladói és a vevői oldalt is átírhatja a háború, de az még nem derült ki, hogy megjelennek-e majd itt akár vásárlóként, akár eladóként a vagyonukat valahogy menteni igyekvők. Most még az első sokkhatás időszakában vagyunk – mondta az elemző. Az Oroszországot érintő gazdasági szankciók nem vonatkoznak a lakáspiacra, vagyis harmadik országbeli magánszemélyekként az oroszok is kaphatnak engedélyt ingatlanszerzésre. A 95 százalékban belföldiek uralta lakáspiacot indirekt módon a gazdasági szankciók begyűrűző hatásai, a pénzügyi egyensúly felborulása, a forintárfolyam romlása és az emelkedő kamatlábak miatt dráguló hitelek alakítják majd. Balogh László ezért kevesebb és óvatosabb vevőre számít a közeljövőben.