Óriási terheket jelentene a feloldása, ezért még hónapokig maradhatnak a hatósági árak

Bár sok múlik az áprilisi választáson és a háborús fejleményeken,

minden esély megvan arra, hogy a következő hónapokban, tehát a májusi határidők után is maradnak a hatósági árak, legfeljebb fokozatosan vezetheti ki őket a kabinet

– erősítette meg a VG-nek nyilatkozó elemző. A kormány még az orosz–ukrán katonai konfliktus előtt döntött a hatósági árszabályozás bevezetéséről bizonyos piaci termékeknél, előbb tavaly novemberben az üzemanyagárakat maximálta 480 forinton – amit egyszer már meghosszabbított –, az idén januárban pedig hat alapvető élelmiszer esetében döntött így. Azóta viszont egészen drámai, ami az energiaáraknál tapasztalható: a háborús és a szankciós hírek hatására március első hetében a földgáz ára egészen a 345 eurós megawattóránkénti rekordra ugrott, az olaj ára pedig 135 dollárig, ami 13 éves csúcsnak számít. Egyelőre úgy tűnik, hogy a piacok némileg megnyugodtak, aminek köszönhetően ismét a háború előtti szinteken jár a WTI és Brent ára is, a jövő azonban nem sok jóval kecsegtet.

Ha vége lesz is a háborúnak, és jön valamilyen konszolidáció a nyersanyagárakban, szinte borítékolható, hogy az orosz nyersanyagokról való leválást szorgalmazó európai törekvések olyan változásokat idéznek elő, amelyek tartósan magasan tarthatják az energiaárakat, legyen szó a villamos áramról, az olajról vagy gázról

– mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Szerinte mivel az olcsó orosz importot valamivel ki kell váltani, aligha várható, hogy közel hasonló áron szerezzük be az energiahordozókat, főleg, ha saját előállításra vagy megújuló energiára akar építeni Európa. „Ez egy jó darabig költségesebb lesz, mint az olcsó fosszilis energia” – magyarázta. A szakember szavai rímelnek arra, amit Boris Johnson a napokban mondott, a brit kormányfő ugyanis úgy fogalmazott: az orosz energiafüggőség felszámolása mindenképpen fájdalmas lesz.

Pedig a folyamat még el sem kezdődött, de Európa-szerte már komoly problémát okoz az energiaárak emelkedése, emiatt az uniós kormányok egymásután döntenek különböző támogatások, illetve hatósági árak bevezetéséről. Magyarországhoz hasonlóan legutóbb Szlovénia maximálta az üzemanyagárakat, így a térségben már négy ország alkalmazza az árbefagyasztásnak ezt a módját (korábban Szerbia és Horvátország is meglépte).

A piaci árakba való beavatkozás a kormány tervei szerint ugyan ideiglenes – az élelmiszerárstop május 1-ig, az üzemanyagár-sapka május 15-ig tart –, a mostani nyersanyagárak mellett ezek kivezetése hirtelen róna jelentős terhet a hazai lakosságra, ezért inkább arra lehet számítani, hogy egyelőre maradnak, még ha ez a kereskedőknek és a büdzsének is hatalmas költségeket jelent, nem beszélve az esetleges ellátási nehézségekről.

Virovácz Péter  ugyanakkor úgy véli, hosszabb távon a hatósági árakat nem lehet fenntartani, ezért fokozatosan vezetheti ki őket a kormány. Mint mondta, jelenleg a fogyasztók viselik a legkevésbé az áremelkedések negatív hatásait, ezért szerinte az lenne a logikus ebben a helyzetben, ha a kormány átadna a fogyasztóknak a teherből, például úgy, hogy fokozatosan elkezdi emelni az üzemanyagárakat. A rezsicsökkentés kapcsán pedig arról beszélt, hogy az energiaszolgáltatók tudtak az elmúlt időszakban tartalékot képezni, azonban ha volt is kisebb-nagyobb eltérés, ekkora a rögzített és a piaci ár között nem volt. Emiatt a jövőben érdemes azon is elgondolkodnia a kormánynak, hogy valamilyen differenciálást bevezessen. Kérdéseinkkel kerestük a Pénzügyminisztériumot, azonban lapzártánkig nem kaptunk választ.