Folytatódott a magyar régiók felzárkózása

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés ellenére is nőtt a hazai régiók fejlettségi szintje – derült ki az Eurostat frissen publikált, 2020-as adataiból. A vásárlóerőparitáson mért regionális GDP-rangsor alapján Budapest, Észak-Alföld és Észak- Magyarország két százalékponttal, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld pedig egy százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, egyedül a zászlóshajó Nyugat-Dunántúl fejlettsége csökkent.

Ugyanakkor még ez az eredmény sem volt elég ahhoz, hogy kikerüljenek a magyar régiók az unió 20 legszegényebb területi egysége közül. Egyedül annyi öröm lehet a mostani számokban, hogy nem négy, hanem már csak három vidéki térség található a szégyenlistán, miután Dél-Alföld (az uniós átlag 54 százalékán áll) évekkel ezelőtt kikerült kilépett ebből a körből, ma már lényegében azonos fejlettségi szinten van a dél-olaszországi Calabriával (az uniós átlag 55 százaléka), de több kelet-lengyelországi régiót is megelőz. A lengyel felzárkózás erősségét mutatja, hogy a legszegényebbek 20-as listájában már nem képviseltetik magukat. Hamarosan Magyarországról is ugyanez lesz elmondható.

Bár az elmúlt évről még nem ismertek a pontos területi adatok, a tavalyi rekordnövekedés nyomán több magyarországi régió is feljebb léphetett  a 20-as csoportból, főként hogy már tavalyelőtt is annak határán mozogtak. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar relatív fejlődés annak is köszönhető, hogy időközben a dél-európai régiók folyamatosan csúsznak le, jelenleg a 13 görögországi régióból 6 ott van a GDP-rangsor végén. Dél-Olaszországban se sokkal jobb a helyzet, ha azt nézzük, hogy ma már Közép-Dunántúl (67 százalékon áll) azonos fejlettségi szinten van Szardíniával (68 százalék), pedig tíz évvel ezelőtt még 20 százalékpont volt a különbség az olasz sziget javára.

Érdemi, de a legkevésbé sem kiugró felzárkózásról beszélhetünk a hazai régiók esetében

– mondta a VG-nek Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki ennek okait az előző évtized elejének elhúzódó magyarországi válságával magyarázta, szerinte ha 2015-öt követő öt esztendőt néznénk, akkor valamivel kedvezőbb képet kapnánk. Ezzel együtt arra mutatott rá, hogy a 2010 óta eltelt időszakban az európai régiók kevesebb, mint a felében javult a relatív pozíció, a többi régióban vagy lecsúszás vagy az átlaghoz mért szint stagnálás következett be. 

Épp ezért jelentős eredmény, hogy a nyolc magyarországi területi egység közül egyben sem volt lecsúszás ez idő alatt: Közép-Dunántúl, Dél-Alföld és Észak-Magyarország 10 százalékponttal közeledett az uniós átlaghoz, ettől valamivel kisebb felzárkózást mutatott Észak-Alföld, Budapest, és Dél-Dunántúl, a legrosszabb teljesítményt pedig Pest megye és Nyugat-Dunántúl nyújtotta.

Ezzel Magyarország hasonlóan teljesített Csehországhoz, sokkal jobban az elmúlt évtized során némileg lendületet vesztő Szlovákiánál, és drasztikusan elmaradt a robusztusabb növekedést elérő Lengyelországtól. Vagyis Magyarország felzárkózási teljesítménye nem rossz, de nem is rendkívüli

– emelte ki Matheika Zoltán.