Kezelhető a gigantikus hiány

Az év eleji nagy, háztartásokat érintő kifizetések miatt pedig nincs semmi meglepő az eddigi „gigantikus” deficitben – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.  

Az első három havi költségvetési deficit az idei évre előirányzott 3152,7 milliárd forintos hiánycél 72 százalékának felel meg, ebben azonban nincs semmi meglepő, kalkulálni lehetett az orrnehéz, tavaszi deficittel – hangsúlyozta Kovács Árpád a Világgazdaság podcastjában. A Költségvetési Tanács (KT) elnöke hozzátette: a nagy deficit elsősorban az év elején kifizetett pénzügyi transzfereknek – szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj – tulajdonítható. Fegyelmezett költségvetési gazdálkodással azonban a GDP-arányos, öt százalék alatti hiány összejöhet 2022-ben. A szakértő szólt arról is, hogy a szomszédban zajló háború is hatással jár a büdzsére, természetesen a kiadási oldalt növelve. Gondoljunk csak arra, hogy a központi költségvetésnek továbbra is prioritásként kell kezelnie a határvédelmet, vagy éppen a menekültek ellátását.  

Kovács Árpád kitért arra is, hogy az infláció esetében 80 százalékos az importált hatás, és még egy jó ideig számolnunk kell a magas fogyasztói árakkal.

 Azonban a hazai áremelkedés nem „ugrik ki” a régiós átlagból: Csehországban és a balti államokban már kétszámjegyű az infláció, szemben a legutóbb mért, 8,5 százalékos magyar értékkel. Ebben szerepet játszanak a kormány antiinflációs – élelmiszerárstop, üzemanyagárstop, rezsicsökkentés – intézkedései. 

 Költségvetési Tanács elnöke rámutatott: a világgazdaságban mindenhol romló növekedési és emelkedő inflációs kilátások a jellemzők. 

Az okok ismertek: a járvány újabb változatainak velünk élése, a hosszú és bonyolult, s így sérülékeny termelési láncok működésének súlyos zavara, az orosz-ukrán háborús küzdelem közvetlen és a korlátozások, szankciók hozta általános következményei, továbbá az emelkedő olaj- és nyersanyagárak. Kovács Árpád a az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kapcsán megemlítette azt is, hogy oroszokról történő energetikai leválás az Európai Unió szintjén legalább egy évtizedet vesz igénybe. Ha most rögtön akarnák ezt meglépni, annak óriási gazdasági ára lenne. Nem csoda, hogy nincs egységes politikai akarat az energetikai terület bevonására a szankciós rezsimbe – fűzte hozzá a Költségvetési Tanács vezetője.