Mol: akár négy évbe is telhet, hogy kiváltsuk az orosz kőolajat

Az orosz kőolaj azonnali kiváltásának technikai korlátait az okozza, hogy a különböző típusú kőolajok kémiai összetétele teljesen eltérő.

A Dunai Finomító működését alapvetően oroszországi keverék kőolaj (Russian Export Blend, azaz REB) feldolgozására tervezték. Az ettől eltérő összetételű kőolaj használatára fel lehet készíteni a finomítót, de az átállás szigorúan szabályozott protokoll alapján történő, időigényes folyamat – figyelmeztetett a Mol.

Az olajvállalat MTI-hez eljuttatott közleményében felhívta a figyelmet arra, hogy a Dunai Finomító jelenleg a nem REB típusú kőolajat legfeljebb 35 százalékos arányban tudja felhasználni. A finomító működését át lehet állítani arra, hogy teljesen rugalmasan és fenntarthatóan dolgozzon fel 100 százalékban alternatív típusú kőolajat, azonban

ennek átfutási ideje a kockázatok minimalizálásával akár 2-4 év is lehet, és több százmillió dolláros beszerzési és beruházási többletköltséggel járna.

Ezzel együtt, a teljes logisztikai háttér átdolgozására is szükség lenne, kezelve az időszakos termeléskiesések által okozott problémákat. A Mol már vizsgálja, hogy pontosan milyen beruházásokra van szükség az átálláshoz, de 

az már most látszik, hogy a feladat végrehajtása több százmillió dolláros többletköltséget jelent.

Keverni kellene az olajat, ha máshonnan jönne

Abban az esetben, ha az orosz export keverék szállítása nem lehetséges a Barátság-kőolajvezetéken keresztül, akkor az Adria-kőolajvezetékkel láthatók el a Mol-csoport szárazföldi finomítói, a Dunai Finomító és a szlovákiai Slovnaft Finomító.

A Mol eddig 170 millió dollárt fordított arra, hogy csökkentse Magyarországon az orosz kőolaj bedolgozás arányát, megnövelte az Adria kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítókat. 

Az Adria vezeték elméleti kapacitása havonta 1100 kilotonna, azonban ebből jelen pillanatban csak 900 kilotonna áll rendelkezésre, a maximális kapacitás eléréséhez a horvát olajvezeték-üzemeltetőnek, a Janafnak is jelentős, legalább egy évig tartó beruházásokat kellene végrehajtania.

Az orosz export keverék hiányában a szükséges alapanyagminőség eléréséhez több alternatív, helyettesítésre részben képes kőolajfajta keverésére lenne szükség, amelyhez jelentősen bővíteni kell a kőolajtároló kapacitást. Ez a fejlesztés szintén több éves munka árán valósulhat meg. Emellett – egy esetleges orosz kőolaj embargó esetén – az olajkereskedelmet is újra kellene szervezni, mivel új beszállítókat kell találni és új szerződéseket kell kötni.

A különböző típusú kőolajoknak eltérő a finomítói termékkihozatala (dízel, benzin és vegyipari termékek aránya átalakul), azaz eltér, hogy egységnyi kőolajból mennyi és milyen típusú terméket tudunk előállítani. Ezért az átállás egyes termékekből rövid és középtávon ellátási problémákat okozhatna.

Az esetleges kőolajembargó mellett vélhetőleg az oroszországi eredetű dízel üzemanyag EU-ba irányuló behozatalát is korlátoznák, ami évente mintegy 30 milliárd liter dízel kiesését okozná elsősorban a közép-európai régióban. Ennek pótlása az érintett országokban külön feladatot jelentene, átmeneti ellátási zavarok keletkezhetnének.