Rekordon az export és az import is

Tavaly az export és az import is rekordszintet ért el, megközelítve a 120 milliárd eurót – ismertette a VG-vel Magyarország exportteljesítménye 2021-ben című elemzését a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség. Kivételesen nem csak az előző éves adatokkal veti össze az elemzés a tavalyi számokat, mivel 2020 kereskedelmileg nem volt normál évnek tekinthető a járvány miatt, ezért a jobb összehasonlíthatóság érdekében visszanyúlt 2019 eredményeihez.

Az import értékének dinamikusabb növekedése miatt a kereskedelmi egyenleg 2020 második fél évétől tartó romlása fokozódott, amely végül jelentős, 50 százalékot meghaladó romláson ment keresztül tavaly az azt megelőző két évhez viszonyítva. Az import ugyanis sokkal jobban növekedett 2020-ban és 2021-ben is, mint az export értéke. A tanulmány szerint összességében

a kereskedelmi cserearányok gyorsan romlottak tavaly, főként az energia és az alapanyagok, valamint a részegységek drágulása miatt.

A HEPA által létrehozott exportágazati kategóriákon belül továbbra is az elektronika és villamos berendezések (29 százalék), illetve a járműipar (20,3 százalék) rendelkeztek a legnagyobb export-részaránnyal tavaly. 2019 és 2021 között az ágazatok átlagos exportértéke 9,3 százalékot nőtt, átlag felett tudta növelni exportteljesítményét többek között a vegyi- gumi- és műanyagipar (20,6 százalék), a primer mezőgazdasági termékek (18,8 százalék), és az élelmiszeripar (14,8 százalék).

Érdekesség, hogy a vegy-, gumi- és műanyagipar exportteljesítményét a gumiipar lefelé, a műanyagipar viszont felfelé húzta, a könnyűipart a bőripar és a lábbeli húzta le, míg a faipar és a ruhaipar felfelé, az agráriparban pedig a vetőmag és szaporítóanyagok exportja rontotta az ágazat eredményeit, a mezőgép-, műtrágya- és vegyszerkivitel azonban javította. A magyar export földrajzi szerkezete is változott tavaly, az EU részaránya 77,22 százalékról 76,59 százalékra csökkent, kevesebb járművet, gépet és élelmiszert exportált Magyarország az unióba, ugyanakkor agráripari és elektronikai termékekből többet. 

A magyar exportnak a 89,36 százaléka Európába irányult. 

Továbbra is Németország, Olaszország, Szlovákia, Románia, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Hollandia és az Egyesült Királyság jelenti Magyarország top 10 exportpiaci célországát, ebben nem volt változás tavaly, de az összesített magyar exportérték részaránya a top 10 országba a 2019-es 67,4 százalékról 66,6-ra csökkent. Az országok szintjén 2019-hez képes 2021-re Kína és Hongkong (35,6 százalék), Szerbia (34,1 százalék), Ukrajna (29,1 százalék), Olaszország (24,4 százalék), Törökország (20,4 százalék) és Horvátország (15,7 százalék) irányába emelkedett a legjobban a magyar export értéke.

A szolgáltatások kereskedelme jelentősen visszaesett a járvány hatására és a konszolidáció is alacsonyabb szinten történt meg, majd mérsékelt növekedés kezdődött. 

Tavaly a szolgáltatás-kereskedelmi egyenleg aktívuma 5,7 milliárd euró volt, ami 71 százaléka a 2019-es értéknek. A szerkezet is átalakult az elmúlt két évben, a turizmus részaránya a korábbi 23 százalék feletti szintről 14-15 százalék közé esett vissza, míg az üzleti szolgáltatások részaránya csaknem 7,3 százalékpontos növekedéssel tavaly már megközelítette az 50 százalékot. 

A szolgáltatás-kereskedelmen belül Magyarországnak Európával a legszorosabbak a kapcsolatai, az aktívum 74 százalékát teszi ki, az öt legnagyobb partnere Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság, Svájc és Románia volt 2019 és 2021 között. A legnagyobb egyenlegromlás Ázsiával történt, ahonnan a szolgáltatásimport értéke tavaly visszapattant a 2019-es szintre, az export értéke ugyanakkor stagnált a 2020-as szinten.