A válság sem változtatott a célokon: 2030-ra utol kell érnünk Ausztriát

Van realitása annak, hogy az évtized végére a fejlett országok közé kerüljön a magyar gazdaság – ezt mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Orbán Viktor a hétvégi, Tusnádfürdőn elmondott beszédében megerősítette, hogy a válság ellenére sem változott a kormányzat prioritása, azaz 2030-ra a legfejlettebb öt uniós tagállam közé kellene kerülnie hazánknak. A szakember úgy látja, folytatódhat a felzárkózás, még akkor is, ha egyébként ez csupán úgy valósul meg, hogy kevésbé esik vissza a magyar gazdaság teljesítménye, mint az euróövezeté.

Az elemző szerint az eurót használó országcsoportban a potenciális növekedés átlagosan 1-1,5 százalék között található, míg Magyarországon valahol 3,5 százalék körül, erre szerinte hosszabb távon is építhet a hazai gazdaság, tehát egy-két százalékpontnyi differencia továbbra is fennáll.

Még akkor is, ha ezektől szinte biztosan rosszabb számokat láthatunk jövőre a világgazdaságot beárnyékoló problémák, mint a magas infláció vagy a kamatemelések miatt.

A Fitch Ratings londoni hitelminősítő pénteken frissített előrejelzésében az idei 5,1 százalék után jövőre már csak 2,4 százalékos bővülésre számít hazánk esetében, ezzel szemben Németországban az IMF legutóbbi jóslata szerint idén 1,2 százalékos, jövőre pedig mindössze 0,8 százalékos növekedés jöhet össze.

Portugália után Spanyolországot kell megelőznünk, 2030-ra jöhet az elit klub

Tavaly Magyarország a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján az uniós átlag 76 százalékán állt, ami meglehetősen lassú felzárkózásra utal, ha azt nézzük, 2010 óta mindössze 10 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz, éves viszonylatban alig 1 százalékpontos növekedést tudtunk felmutatni, tehát egyelőre igencsak távolinak tűnik a 90 százalékos szint elérése, ahol olyan országok tartózkodnak jelenleg, mint Szlovénia, Csehország vagy Málta.

Ugyanakkor az elmúlt évek fényében egyáltalán nem lehetetlen, 2017 óta a magyar növekedés ugyanis az egyik leggyorsabb volt a régióban, a szlovák és a cseh GDP-bővülés kétszerese, nagyjából a lengyel növekedéssel azonos mértékű, ennek is köszönhető, hogy Szlovákiát és az 1986 óta tagállamnak számító Portugáliát is lehagytuk. A GDP-rangsorban 77 százalékkal előttünk álló Lengyelország, és a 84 százalékos Spanyolország már nagyobb falatnak ígérkezik, ám ez sem kivitelezhetetlen:

Csehország példája is azt mutatja, hogy ki lehet törni a közepes jövedelmi csapdából. A visegrádi ország 2018 óta stabilan az ibériai ország előtt található fejlettségben, miután a V4-ek közül elsőként lépte át a 90 százalékos szintet.

Arra már a miniszterelnök is utalt, hogy a következő ország a régióból Lengyelország lehet, akinek sikerülhet abszolválnia a felzárkózást, majd ezt követően hazánk is beléphet az elit klubba. (Korábban itt fejtegettük, hogy ehhez milyen tempóra van szükség.)

A globális ellátási láncokon, a tudáson és az uniós forrásokon is múlik a magyar felzárkózás

A legnagyobb kihívás az előttünk álló egy-két év, főleg az energiabiztonság és a globális értékláncok helyreállása szempontjából

– mutatott rá Virovácz Péter, aki szerint ha továbbra is fennállnak az ellátási láncokra jellemző problémák, abból mi sokkal nehezebben fogunk kijönni, ugyanis több belső erőforrást kellene elhasználnunk, hogy ugyanazt az eredményt el tudjuk érni növekedésben, mintha lenne egyébként egy maximális kapacitással pörgő exportszektorunk. Ami még lassítja a felzárkózásunkat, és szintén komoly kihívás elé állítja a magyar gazdaságot, hogy gyakorlatilag elértük a teljes foglalkoztatottságot.

Az elemző úgy véli, a következő évek növekedését már nem lehet Magyarországon a munkaerőpiacra alapozni, ehelyett a tudásból és tőkéből kell fejlődnünk, ami viszont pénzbe kerül, emiatt is kulcskérdés, mi lesz az uniós forrásokkal, főleg, hogy ez az utolsó periódus, amikor még ki tudjuk használni a beérkező összeget.

Ugyanakkor azt is jelezte, nagy kérdés, tovább bővül-e az Európai Unió, mivel ha újabb tagországok csatlakoznak, a finanszírozást is feléjük kellene irányítani, tehát jó eséllyel mi is kevesebb pénzre számíthatnánk. Csehország már ezért kap nagyon kevés forrást, mert ott a felzárkózás lényegében megtörtént.

Ha sikeresek vagyunk és valóban megtörténik a felzárkózás, úgy, ahogy a cseheknél, annak egy természetes velejárója, hogy kevesebb forrást fogunk kapni, azaz nettó befizetőkké válhatunk

– mondta Virovácz Péter, aki arra a veszélyre is figyelmeztetett, ha mindez nem sikerülne, miközben tovább bővülne az unió, akkor az a legrosszabb forgatókönyv lenne hazánk számára.