Beindulhat az élet: már várják a befektetőket Tiszafüredre

A Terület- és településfejlesztési operatív program nyertes pályázatainak köszönhetően Tiszafüreden megújult a főtér és a teljes belváros, új piaccsarnok és korszerű egészségügyi központ létesült, emellett félmilliárd forintból megépült a Tisza-tó legnagyobb játszótere. 

A város legfőbb turisztikai attrakciója a Tiszafüredi Szabadstrand, amely 400 millió forintos pályázati forrásból és 23 milliós állami támogatásból újult meg. 

Az akadálymentesített fürdőhelyen multifunkcionális sportpálya és strandkönyvtár is épült, jövőre pedig egy vizesjátszóteret is terveznek. Tavaly 150 ezren látogattak el a strandra, az idén még több embert várnak – erről az önkormányzat képviseletében Simon Norbert marketingreferens és Hódi György Zoltán, Tiszafüred turisztikai tanácsadója számolt be. 

Hiánypótló beruházás, hogy mobilházak is épülnek a turisztikai szolgáltatásokra, arra azonban figyelnek, hogy maradjon elég tér, és emberléptékű maradjon a környezet, pont olyan, amiért a turisták megszerették. Egy a helyi fiatalok körében készült felmérés is igazolta, hogy 

Tiszafüred egyik legfőbb értékének a teret és a szabadságot tartják, ezt követi a vízpart és a strand szeretete, illetve a környezetvédelem iránti elhivatottság.

A szálláshelyek száma és színvonala is emelkedett az elmúlt években, a Tisza-tó egyetlen négycsillagos szállodája fogadja a magasabb igényű vendégeket. 

A városban tárt karokkal várják a magánbefektetőket, amely tovább lendítené a turizmust is. 

Elsősorban a minőségi szálláshelyek és vendéglátó egységek bővítésére lenne nagy szüksége a városnak és a kistérségnek. A tó körül kevés a szolgáltató, miközben növekszik az érdeklődés a kerékpárturizmus, a vízi sport, a sporthorgászat és a vadászturizmus iránt is. Szezonalitástól és időjárástól független élményfejlesztésekre lenne még szükség, és ezek a szakértők szerint nagyban hozzájárulhatnak a külföldi vendégéjszakák növeléséhez is. 

Egyre népszerűbbek a településen az úszóházak, amelyekből több száz négyzetméteresek is épülnek. 

Versenytárs helyett partnerség

A városban a vállalkozók nyitottak az együttműködésre, támogatják egymás szolgáltatásait, például nem félnek megosztani a vendégkört. Olyan is volt, hogy egy eseményen a partnertől nem kértek bérleti díjat, inkább szolgáltatást adtak cserébe. A strand látogatottságára például kedvezően hat a kerékpáros-turizmus. 

A Poroszlót és Tiszafüredet összekötő bicikliutat tavaly az év kerékpárútjának választották, amelynek a mérőpontján több mint kétszázezren haladtak keresztül. 

Az evezős és motoros vízi sportok, valamint a rendezvények miatt is sokan jönnek a városba. 

Külföldről a fő küldő ország Németország, Hollandia és Ausztria. Belföldről a legtöbben Debrecenből, Egerből és meglepő módon Hajdúszoboszlóról érkeznek.

Nagyszüleink receptjeit készíti a Mariska

Új színt hozott a tiszafüredi gasztronómiába a Mariska Étterem, ahol a tulajdonos Barabás Csaba Heinz mesélt arról, hogy milyen kihívások akadtak a tavalyi étteremnyitáskor és a mostani időkben az üzemeltetés során. A már Tiszafüredre megérkezéskor is jól látható vendéglátó egységet a helyiek úgy írták le, hogy a teraszáról a legszebb a naplemente. A tulajdonos és felesége, Judit több évtizedes gazdasági vezetői karrierjüket hagyták hátra, hogy megvalósíthassák az álmukat, egy igényes vendéglátóhely megnyitását Tiszafüreden. 

Az étterem tulajdonosa elmondta: 

a gazdasági szektorban megélte már az 1998-as és a 2008-as válságot is, ezért úgy látta, van elég tapasztalata, és még a Covid sem tántorította el a vállalkozás indításától. 

A mostani krízist komplexebbnek látják, mert míg a korábbiak elsősorban a pénzpiacokról indultak és a driverei egy-egy távolabbi eseményhez kötődtek, a kezelésük-lecsengésük monetáris eszközökkel nagyrészt kezelhető volt. Ehhez képest a mostani válságban keverednek a lokális problémák, a Magyarország-specifikus gondok (geopolitikai, háborús és makrogazdasági), a külföldi piacok, valamint a globális szerepek átalakulásából adódó problémák. Mindezek a Covid után, az orosz-ukrán háború közben.

Az éttermet ezek a globális folyamatok érzékenyen érintik, mert az alapanyagok egy része, a gépek-eszközök 90 százaléka import, ezért a pótlás, a javítás hetekig-hónapokig húzódhat,

és itt nem jön jól az euró/forint árfolyam volatilitása, pláne a forint gyengülése. 

A hazai elszabadult infláció egyes termékeknél inkább 20–30 százalék közötti, mert míg egy étterem viszonylag ritkán vesz búvárszivattyút, vajat naponta, ráadásul sok kilót viszont igen. 

A munkaerőpiac ebben a szektorban nemcsak a munkaerőhiánytól, hanem a meglévő munkavállalói közeg alulképzettségétől és főként „kényszervendéglátós” mentalitástól szenved.

Segíti a vendéglátós életünket a korábbi pénzügyi-gazdasági tapasztalat, jól tippeljük meg a trendeket, és a gazdálkodásunkban érvényesítjük a korábban tanultakat. Optimisták azonban nem vagyunk, csak próbálunk válságállók lenni. Hívjuk inkább racionalistának

– fogalmazott a tulajdonos, aki az emelkedő élelmiszer- és energiaárak mellett a munkaerőhiányt nevezte meg a legfőbb problémának. A térségben nincs elég, a vendéglátóiparban jártas szakember és a képzés színvonala sem üti meg a mércét. Volt olyan végzős tanuló, aki náluk tanult meg krumplit hámozni vagy beindítani a sütőt. 

Az egyik séfjük Debrecenből, a másik Budapestről érkezett, ők biztosítják neki a szállást, van olyan kollégájuk, aki pedig Ausztriából jött haza, hogy náluk dolgozzon. 

Az étterem vezetője szerint tévedés, hogy vidéken olcsóbban jutnának hozzá az alapanyagokhoz, ugyanakkor nem tehetik meg, hogy budapesti vagy balatoni árakon kínálják a menüt. Azt tapasztalják, hogy már a nagykerekből is hiányoznak árucikkek, alkalmi hiányok alakulnak ki egyes tejtermékek, húsfélék vagy a halak esetén. A tulajdonos egy másik hiedelmet is eloszlatott, 

a Tisza-tónál ugyanis megszűnt a halászat (a horgászoktól pedig tilos vásárolni), ezért a felhasznált hal 80 százaléka import, a szürkeharcsa francia, a süllő kazah, a többi pedig halastavakból érkezik.

Egyébként nem csak náluk, máshol is ez a helyzet, ami különösen érdekesen hat a hungarikum halászlevek (bajai, tiszai) esetén.

Barabás Csaba Heinz büszke a gyökereire, a nagyszülei körül már gyermekként sürgött-forgott a konyhában, és kerti munkálatokkal is megbízták, mint a borsófejtés, a máktörés vagy a szőlőszüretelés. Lekvárokat még most is szívesen főz. Az étterem repertoárjában meghatározó szerepet kapnak a klasszikus vidéki ízek. „A Mariska-étlap a nagyszüleink receptkönyve” – fogalmazott az étterem vezetője. 

Bőséges a halételkínálatuk, például remek harcsapaprikást készítenek. Népszerű a sztrapacskájuk, a csirkepörköltjük és a slambucuk is.

A Hopp Mariska – Hopp Juliska! fantázianevet viselő ételük pedig jól példázza, hogy az egyszerű ételeket is kiválóan meg lehet bolondítani. A tojásos nokedlit pirított gombával teszik pikánssá.

A tulajdonos arra biztatja vendégeit, hogy bátran próbálják ki az új ízeket is. Épp ezért nem található az étlapon sült krumpli, csak gyerekmenüben. Ennek ellenére előfordult, hogy valaki annyira ragaszkodott a sült krumplihoz, hogy kikért magának öt gyerekmenüt. Italkínálatukban a magyar borok mellett olasz, argentin és új-zélandi különlegességek is szerepelnek. A városban nincs éjszakai élet, ezért jellemzően már este fél 9-kor bezárnak, időnként azonban jazzkoncertekkel kedveskednek vendégeiknek. A legutóbb Gereben Zita énekes járt náluk, és több estet rendeznének. 

A Mariska szervezi a Tiszaplaccot is, minden vasárnap van termelői piac és kézműves vásár az étterem parkolójában. 

Kiváló sajtosok vannak a környéken, és a kézművesek közül kiemelkedik a Tiszafüreden nagy hagyományokkal bíró kosárfonás, gyékényfonás, valamint keramikus művesség.

Csaba és Judit kezeli a már több mint 20 ezres követőbázissal büszkélkedő We Love Tisza-tó oldalát is.

Üzletileg „on track” a Mariska, az alapos tervezésnek köszönhetően és a gyors reagálással a költségeket kezelhető szinten tudják tartani, míg a bevétel a jó ételeknek és az ügyes online kommunikációra vevő közönségnek köszönhetően folyamatosan nő. 

EBIDTA-szinten az étterem első éve nyereséges volt, de egyelőre nem terveznek kivenni az üzletből, mindent visszaforgatnak a tiszafüredi fejlesztésekbe és a kollégák képzésébe.