Biztosra mentek az amerikaiak az adóegyezmény felmondásával, de az üzenet egyértelmű
Bár az egyezmény maga rendezi a felmondás lehetőségét, ez mégsem nevezhető megszokott gyakorlatnak a nemzetközi adózásban, éppen ezért az amerikai lépés üzenetértékű: az USA nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne blokkolja a globális minimumadó EU-s elfogadását – mondta Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Ugyanakkor a szakember hangsúlyozta, hogy a nyomásgyakorlási szándékot, nem pedig a gazdasági kapcsolatok megszakítását jelzi, hogy az amerikaiak június 30. után értesítették a magyarokat, ezzel ugyanis 2024-ig kitolták a felmondás hatályosulását. Ha ugyanis még június 30. előtt történt volna az értesítés, akkor az egyezmény felmondásának hatásai már a jövő évtől érvényesülnének.
Ennek alapján pedig nem kizárt, hogy még azelőtt sikerüljön egy új adóegyezményt tető alá hozni, hogy a korábbi hatályát vesztené.
Az nem volt eddig se titok, hogy amerikai oldalról az 1979-es adóegyezmény már nem volt megfelelő, és el is kezdődött a megújítása a 2000-es évek közepétől. Végül 2010-ben sikerült is elfogadni az új adóegyezményt, ami felváltotta volna az 1979-eset, de az amerikai ratifikációja ottani belpolitikai okokból elakadt. Mivel a magyar fél már ratifikálta ezt az egyezményt, az amerikaiak ratifikációjával az alkalmazhatóvá is válhatott volna – és most sem kizárt, hogy a 2010-es egyezmény lesz majd a kiút a felmondásból
– magyarázta Czoboly Gergely.
Osztalékadók: 15 százalék helyett 35 százalék, 5 százalék helyett 30 százalék
Az adószakértő szerint, ha egy magyar befektető úgy dönt, hogy magyar helyett amerikai társaság részvényét vásárolja meg a tőzsdén, akkor ez neki adózási szempontból semleges, köszönhetően az adóegyezménynek. Jelenleg ugyanis az amerikai cég által a magyar magánszemély befektetőnek fizetett osztalékra legfeljebb 15 százalék amerikai forrásadót lehet felszámítani. Ezenfelül pedig további szja-fizetési kötelezettség ezen a bevételen már nem terheli a magyar adózót.
Adóegyezmény nélkül azonban az amerikai forrásadókat nem korlátozza semmi, így az egyezmény megszűnése esetén a magyar befektetőknek 30 százalékos forrásadóval kell számolniuk az amerikai osztalék után. Ezt azonban a magyar szja-törvény még további 5 százalék személyi jövedelemadóval is megfejeli. Összesen tehát az ilyen hozamokat egyezmény hiányában 35 százalék jövedelemadó terhelné.
„Az egyezmény megszűnésének további hátrányos következménye, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett társaságok részvényeivel való kereskedés már nem minősülne ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, így azokkal már csak a kedvezőtlenebb, árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alapján lehetne kereskedni” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője.
A magyar társaságok amerikai leányvállalatainak oldalán is jókora adónövekedésre lehet számítani, hiszen ott az osztalék után eddig összesen 5 százalék amerikai forrásadót kellett fizetni, egyezmény nélkül viszont ezeknek a mértéke 30 százalékra emelkedne.
Az amerikai befektetők kevésbé járnak rosszul
A helyzet némileg derűsebb az amerikaiak magyar befektetéseinél, hiszen a külföldi társaságok számára fizetett osztalék és kamatjövedelmek után Magyarország nem vet ki forrásadókat, a magánszemély befektetőknek is csak a 15 százalék személyi jövedelemadóval kell számolniuk, amelyet a jövőben is be tudnak számítani az Egyesült Államokban fizetendő adóikba.
Ennek ellenére azért mégsem mondható teljesen szimbolikusnak az egyezmény felmondása az amerikai befektetők oldaláról sem. Egyrészről az egyezmény hiánya mindig többletkockázatot okoz, hiszen így semmi sem védené a befektetőket attól, ha a jövőben Magyarország mégis úgy döntene, hogy az amerikai minta alapján magas forrásadót vet ki a külföldre fizetett kamatokra és osztalékokra.
Politikai nyilatkozat készült a magyar gazdasági érdekeket sértő nyomásgyakorlás elutasításárólA magyar gazdasági érdekek védelmével ellentétes politikai nyomásgyakorlás elutasításáról készített nyilatkozati javaslatot a gazdasági bizottság. A testület ülésén tizenkét kormánypárti igen szavazattal és öt ellenzéki nem ellenében elfogadott politikai nyilatkozattervezetről már hétfőn tárgyalhat az Országgyűlés. Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke az Európai Parlament (EP) múlt heti állásfoglalására utalva azt mondta: azért nyújtják be a határozati javaslatot, mert az EP-ben Magyarországot hátrányosan érintő döntés született. Az utóbbinak az is része – folytatta –, hogy a helyreállítási alap támogatásait hazánk csak abban az esetben kaphatja meg, ha támogatja a globális minimumadóról szóló irányelvet. „Ezt végképp elfogadhatatlannak tartjuk” – jelentette ki. A politikus szerint a globális minimumadó a gazdasági szereplőkre olyan többletterheket róna, amelyeket a mostani gazdasági helyzetben nem engedhetünk meg magunknak, ugyanis jelentős versenyhátránnyal járna. A gazdasági bizottság ellenzéki tagjai nem támogatták a határozati javaslat beterjesztését. Dávid Ferenc (DK) alelnök egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális minimumadó csak a vállalkozások töredékét érintené, és nem igaz, hogy a teljes unióban versenyhátrányt okozna, mert a legtöbb EU-s tagállamban a globális minimumadó javasolt 15 százalékos szintjénél magasabb a társasági adó mértéke. Az EP múlt heti állásfoglalásában a képviselők sürgették Magyarországot, hogy vessen véget a globális adóügyi megállapodás „blokkolásának” az Európai Unió Tanácsában. Arra biztatták az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal”, és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak”. |
Ráadásul az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális, aminek köszönhetően az amerikai vállalkozások előszeretettel használták Magyarországot olyan holdinglokációként, amelyen keresztül az európai és ázsiai befektetéseiket és azok finanszírozását kezelték.
A fentieken kívül is számtalan olyan adózási kérdést rendez egy adóegyezmény, amely egyezmény hiányában nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni az adózókat. Ha ezt összevetjük azzal, hogy az USA még mindig Magyarország legnagyobb EU-n kívüli befektetője, talán látható, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban komoly zavarokat okozna az adóegyezmény hiánya, Magyarország tőkevonzó képessége pedig lecsökkenne – vélekedett Czoboly Gergely.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.