Raiffeisen Bank: jön a válság a magyar gazdaságba

Technikai recesszióban lehetett már az amerikai gazdaság, a második negyedévben másfél százalékos csökkenést mutathat  – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőinek negyedéves sajtótájékoztatóján. A szakértők szerint ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy recesszióban lenne Amerika. 

A többi mutató, mint az ipari termelés, foglalkoztatottság alapján azt lehet mondani, hogy továbbra sem beszélhetünk recesszióról. 

A tengerentúlon a munkanélküliségi ráta rekord közelében, 3,6 százalékon van, továbbra is aktív munkaerőfelvétel zajlik, mindezzel párhuzamosan pedig 11 millió betöltetlen állás van az amerikai gazdaságban. Jelenleg minden egyes munkanélkülire két állás jut, ugyanakkor egyre több cég von vissza álláshirdetéseket, ami valószínűleg folytatódni fog, de ez még mindig nem recesszióra utaló szint.  A FED szempontjából kedvező, hogy az inflációs nyomás megtorpant a bérek oldaláról, ugyanakkor  az energia és élelmiszerárak továbbra is magas szinten vannak. 

Július második felében várhatóan újabb 75 bázisponttal emeli az alapkamatot a FED, sőt szeptemberben egy 50 bázispontos emelés is jöhet. A kérdés az év vége, hogy kétszer 25 vagy egy újabb 50 bázispontos emelés jön-e. 

Ezek alapján 3,5 százalékon tetőzhet az alapkamat, ez már olyan mértékű, hogy 2023 második felében már mérsékelheti az alapkamatot a FED. 

A 120 dolláros szinttől elbúcsúzhatunk, hacsak nem történik valamilyen rendkívüli esemény

– hangzott el az olajárak kapcsán, bár a piac már a recessziót árazza. Ugyanakkor a korábbi alacsonyabb szintektől elbúcsúzhatunk, mivel továbbra sincsenek beruházások, amelyekkel enyhíteni lehetne a kínálati súrlódásokat. Egész egyszerűen nem éri meg beruházni a különböző zöldmegállapodások miatt, a megtérülés 5-7 év lenne, miközben 2030-ra már életbe lépnek a korlátozások.

Kisebb recesszió jöhet az eurózónában

A recessziós félelmek valószínűsége egyre magasabb, a második negyedévben még 0,1-0,2 százalékos növekedés van kilátásban, de ez is veszélyben van az energiaválság miatt. 

Van esély arra, hogy kisebb recesszió bekövetkezzen, de komolyabb visszaesésre nem számít a piac

– hangzott el, az alapforgatókönyvekben még nincs benne a visszaesés. A növekedés valahol 2 és 3 százalék között alakulhat, ami a tavalyi alacsony bázishoz képest meglehetősen visszafogott teljesítményre utal. 

Az idei évben 7,5 százalék lehet az infláció az euróövezetben. A szakértők szerint az Európai Központi Bank legalább két negyedéves lemaradásban van a szigorítással,

ami valószínűleg jövő héten elkezdődik: előbb 25 bázispontos, majd szeptemberben 50, az év végén pedig kétszer 25 pontos emelés jöhet. Az EKB számára a legnagyobb kockázatot a térség fragmentáltsága jelenti, ráadásul az eurózóna nem is látott még ilyen stagflációs környezetet. A júliusi ülésen komoly pénzügyi mentőcsomagot jelenthet be az EKB, hogy ezeket a kockázatokat tompítsa. 

Az euró és dollár paritással kapcsolatban elhangzott, hogy bőven van még hova lejjebb csúszni az árfolyamnak, a kezdetekkor volt már lejjebb is. Tavaly óta 18 százalékot csökkent az euró a dollárral szemben. Az elemzők szerint egy jóval hitelesebb kamatpolitika valamennyire meg tudná támasztani az euró árfolyamát.

Sötétek a magyar kilátások

Jön a válság a magyar gazdaságba 

– jelentette ki Török Zoltán, szerinte nagyon gyors fordulat jöhet a magyar gazdaságban az előttünk álló hónapokban, a második negyedévben 5,5 százalék lehetett a növekedés, majd az utolsó három hónapban már mind a negyedéves és mind az éves GDP-mutató is mélyen negatív lehet.

Több tényező miatt látja ilyen sötétet a magyar kilátásokat Török Zoltán. Egyrészt a külső kereslet megtorpan, hiszen egész Európa bajban van, ami a hazai exportpiacokat nehéz helyzetbe hozza, másrészt a tovább emelkedő infláció a lakossági fogyasztásra is hatással lesz. 

Az elemző szerint a kiskereskedelmi forgalmi adatok hamarosan már mutatni fogják a lakossági várakozások romlását. 

Ugyanis ami a munkaerőpiacon van, ha nem is nagyon gyorsan, de két-három negyedév távlatában egy munkahelyhiányos állapotba fordul át, ismét visszatérhet a Covid alatt látott 4 százalék fölötti munkanélküliségi ráta. Ezzel együtt továbbra is lesznek munkaerőhiányos ágazatok, de lesznek olyan szektorok, ahol elbocsátások lehetnek – vélekedett.

Mi azzal számolunk, hogy olyan helyzetbe kerül Magyarország, hogy nem mindenki tudja biztosítani maga számára a megfelelő energiát, ami nem a lakosságot, hanem a nagyfogyasztókat fogja érinteni.

– mondta Török Zoltán, aki szerint nagyon jelentős lassulás jöhet az új hitelek kihelyezésben is, mind lakossági, mind vállalati szinten. Az infláció pedig tovább emelkedik, a jelenlegi árstopok maradnak a szakértő szerint, ebből ugyanis egyre nehezebb lesz kijönni.

Várakozása szerint 14 százalékon lehet az infláció tetőpontja szeptemberben, és ebben már benne van a forint gyengülése is.

A romló cserearányok miatt a külkereskedelmi mérleg további drámai romlását várják az elemzők. Amit eddig láttak, azok nem lineáris fognak tovább emelkedni, az áruforgalmi hiány megközelítheti a 10 milliárd eurót, a folyó fizetési mérlegben még ennél is nagyobb deficitre számítanak. 

Nem túl ambiciózus a költségvetési és adósságcél a szakember szerint, mivel továbbra is nagyon magas régiós szinten a magyar adósságmutató. Az extraprofitadókról úgy vélekedett, hogy „nem néz ki jól a pénzpiacokon” olyan ország esetében, amely ikerdeficittel küzd egyébként is. De sérülékenységi pont az energiafüggőség, ami Török Zoltán szerint a forint gyengülésében is szerepet játszik, ahogy az EU-s megállapodás körüli bizonytalanságok is. 

Érdemi fordulatot nem várunk a hazai fizetőeszköz árfolyamában az MNB kamatemelései ellenére sem.

– mondta az elemző. Szerinte további 200 bázispontos emelés jöhet még, és valamikor az év vége előtt hagyja abba az emeléseket a jegybank.