Bár vannak nyertesek is a hazai vállalkozások között, a Covid-válság után a többség helyzete csak még nehezebbé vált az orosz–ukrán háború hatására. Érdemes ezt szem előtt tartva vetni egy pillantást a reálgazdasági folyamatokra, górcső alá véve a cégalapításokat és -megszűnéseket.
A várakozások ellenére a teljes állományt tekintve nagyszámú lemorzsolódást nem azonosíthatunk az orosz invázió közvetett hatásaként sem, a múlt év végi 549 850 céggel szemben a nyár végére alig több mint ezer piaci szereplő húzta le a rolót, a teljes létszám napjainkban 548 698-ra tehető
– derült ki a Nemzeti Cégtár adataiból.
Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy a versenyszféra koncentrációja már hosszabb ideje tart, így azonnali, drámai lemorzsolódást nem is lehetett várni, másrészt pedig számtalan olyan kis- és középvállalkozás vegetál, amelynek egyre kilátástalanabb harc a fennmaradásért, ennek ellenére még nem dobta be a törölközőt. A harmadik érv pedig adminisztratív: gyakran az adott cég már döntött, hogy befejezi, de még próbálja lezárni a futó projektjeit.
Az elmúlt hónapokban tehát a drámai lejtmenet elmaradt, ezzel együtt a reálgazdaság koncentrációja kézzel fogható: csaknem 24 ezer vállalkozás tűnt el a süllyesztőben kevesebb mint öt év alatt: 2017-ben ugyanis még 572,2 ezer vállalkozást tartottak számon, idén augusztusban viszont már csak 548,6 ezret.
Pedig a cégalapítások száma többéves csúcsot döntött tavaly: 33,8 ezren sorakoztak fel a startmezőn, többen, mint az azt megelőző négy esztendőben bármikor (26,7-29 ezer).
Az idén eddig 19 375 céget jegyeztek be, ami első hallásra kevésnek tűnhet, de még csak augusztus vége van, időarányosan az év egészét tekintve meghaladhatja a 29 ezret ez a mutató.
Míg tehát az év első nyolc hónapjában több mint 19 ezer vállalkozás útja indult el, addig a másik serpenyőben ott van 16,8 ezer kényszertörlés. Ez utóbbi kirívó adat, hiszen tavaly januártól decemberig csak 13 ezret számláltak.
Szakértők szerint trendfordulóról nem beszélhetünk, a pandémia után a háborúval érkező magas infláció és rezsiválság azonban kétségkívül katalizátorként hatott az egészséges szelekcióval járó koncentrálódáshoz, amit eddig a kényszervállalkozások megszűnése is táplált. Mindezt történelmi kontextusba helyezve megállapítható, hogy a rendszerváltás után szinte mindenki vállalkozott, de ez sokaknak leginkább menekülőút volt. Ezután fokozatosan csökkent a cégek száma.
A Covid-válságból a gazdaság gerincét adó kkv-szektor jelentős része megerősödve jött ki, sok esetben a termelő-gyártó iparvállalatok, a kereskedők és a szolgáltató cégek is újra mertek tervezni.
Aki hisz a jövőben, az beruház, fejleszt, ezáltal növeli a hatékonyságát, versenyképességét, az elszabadult energiaárak viszont sok mindent megváltoztattak. Miután kifutottak vállalati oldalon az áram- és gázvásárlási szerződések, többszörös kiadásokkal szembesültek sokan.
NAV: eddig a katások egy százaléka sem jelezte a maradási szándékátA Nemzeti Adó- és Vámhivatal a VG érdeklődésére elárulta , 4326 egyéni vállalkozó adta be a szükséges adatlapot annak érdekében, hogy az új kata alá tartozhasson szeptember 1-jétől. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.