Lehet, hogy most látjuk utoljára növekedni a magyar gazdaságot

Jelentősen lassulhatott a gazdaság növekedési üteme a második negyedévben, de az eddig beérkezett adatok alapján reális esély van arra, hogy még sikerült elkerülni a GDP negyedéves bázisú zsugorodását – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai adatközlése előtt. Akkor teszi közzé a KSH az április–júniusi időszak GDP-adatait, amelyek már a magyar gazdaság egyértelmű fordulatát vetíthetik előre.

Annak ellenére, hogy mind a felhasználási, mind a termelési oldalról megvolt a növekedés támasza, a kilátások kifejezetten borúsak, emiatt egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az év második felére beköszönt a technikai recesszió. Ehhez két egymást követő negyedévben (negyedéves bázison) kell a gazdaság teljesítményének visszaesnie. Egyelőre itt még nem tartunk, a VG elemzői konszenzusa mindenesetre megerősíti a szakember által elmondottakat:

Az év első három hónapjában a növekedés olyannyira robusztus volt, hogy az elemzőket is meglepte: éves alapon 8,2 százalék, míg negyedéves bázison 2,1 százalék volt.

Az ipar stagnált, az építőipar teljesítménye csökkent az előző negyedévhez képest

Bár az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye negyedéves alapon csökkent, miközben a kiskereskedelem és az ipar stagnált, számos szolgáltatási ágazatban, különösen a vendéglátás, turizmus, szabadidős tevékenységek területén határozottan folytatódott a helyreállás – emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A részletes adatokat vizsgálva elmondta: a termelési oldalon az aszály miatt bezuhanhatott a mezőgazdaság, és 0,3 százalékpontot ronthatott a növekedésen. Az ipari termelés nagyjából 1 százalékkal lassult az első negyedévhez képest, azaz ez is mintegy 0,2 százalékponttal húzta lejjebb a GDP-bővülés ütemét. Az építőipar a nyers április–májusi adatok és a júniusi prognózis alapján 6,8-7 százalékra lassult az első negyedévi 17 százalékról, ez már valamivel nagyobb mértékben, 0,3-0,5 százalékponttal foghatta vissza a gazdaság teljesítményét.

Ami a felhasználási oldalt illeti, a fogyasztás növekedése részben a bázishatások, részben a transzferek kifutó hatásai, részben az emelkedő infláció miatt lassulhatott, ami vélhetően a következő negyedévekben is folytatódik, ugyanakkor nagy kérdésnek nevezte Suppan Gergely, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt mekkorát fékez a fogyasztás az év végén. 

– vetítette előre a szakember. Szerinte a beruházások – részben bázishatások miatt is, de a kamatemelések és a bizonytalanság miatt – szintén lassulhattak, viszont az év második felében a lakossági energetikai beruházások teljesen felpöröghetnek az elemző szerint, ami ellensúlyozhatja a visszaesést. A külkereskedelem egyenlege továbbra is rontja a GDP növekedését, de az áruk esetében a nyers adatok alapján az első negyedévi 3651 millió euró éves romlás után a második negyedévben már „csak” 2062 millióval romlott, tehát jóval kisebb mértékben, és a szolgáltatások egyenlege is javulhatott. Tehát összességében a nettó export jóval kisebb mértékben rontotta a növekedést, mint az első negyedévben – foglalta össze az elemző.

Az ipari termelés is felülmúlta a várakozásokat, és a háború közvetlen kihatásai elenyészőnek tűnnek – ezt Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője mondta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH jelentős revíziókat hajtott végre az elmúlt időszakban. 

Megjegyezte, hogy a megismerhető havi adatok közül még az építőiparé lehet döntő ebben a kérdésben, azt azonban csak jövő hétfőn közli a KSH.

Az év második felében jöhet a recesszió, az éves növekedés még sincs veszélyben

Virovácz Péter szerint a meglehetősen erős évkezdet és az esetleges stagnálásnál kedvezőbb második negyedév mellett már szinte biztosan meglenne az idei évre a 4-5 százalékos gazdasági növekedés. Még akkor is, ha az idei év második felében már technikai recesszióba süllyedne a magyar gazdaság.

– vélekedett az ING Bank szakértője. Egyedül az ipar és az export okozhat kellemes meglepetést. „Pozitív kockázati tényező lehet a külső konjunktúra alakulása: a csillagok kedvező együttállása esetén a nettó export újra növekedés motorjává válhat az új exportkapacitások kiépülésével” – tette hozzá Nagy János.