Lehet, hogy most látjuk utoljára növekedni a magyar gazdaságot
Jelentősen lassulhatott a gazdaság növekedési üteme a második negyedévben, de az eddig beérkezett adatok alapján reális esély van arra, hogy még sikerült elkerülni a GDP negyedéves bázisú zsugorodását – mondta a VG-nek Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai adatközlése előtt. Akkor teszi közzé a KSH az április–júniusi időszak GDP-adatait, amelyek már a magyar gazdaság egyértelmű fordulatát vetíthetik előre.
Annak ellenére, hogy mind a felhasználási, mind a termelési oldalról megvolt a növekedés támasza, a kilátások kifejezetten borúsak, emiatt egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az év második felére beköszönt a technikai recesszió. Ehhez két egymást követő negyedévben (negyedéves bázison) kell a gazdaság teljesítményének visszaesnie. Egyelőre itt még nem tartunk, a VG elemzői konszenzusa mindenesetre megerősíti a szakember által elmondottakat:
Magyarország bruttó hazai terméke a második negyedévben éves bázison 5,9 százalékkal, az előző három hónaphoz képest 0,4 százalékkal növekedhetett. Ezek az adatok már egyértelmű lassulásra utalnak.
Az év első három hónapjában a növekedés olyannyira robusztus volt, hogy az elemzőket is meglepte: éves alapon 8,2 százalék, míg negyedéves bázison 2,1 százalék volt.
Az ipar stagnált, az építőipar teljesítménye csökkent az előző negyedévhez képest
Bár az építőipar és a mezőgazdaság teljesítménye negyedéves alapon csökkent, miközben a kiskereskedelem és az ipar stagnált, számos szolgáltatási ágazatban, különösen a vendéglátás, turizmus, szabadidős tevékenységek területén határozottan folytatódott a helyreállás – emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A részletes adatokat vizsgálva elmondta: a termelési oldalon az aszály miatt bezuhanhatott a mezőgazdaság, és 0,3 százalékpontot ronthatott a növekedésen. Az ipari termelés nagyjából 1 százalékkal lassult az első negyedévhez képest, azaz ez is mintegy 0,2 százalékponttal húzta lejjebb a GDP-bővülés ütemét. Az építőipar a nyers április–májusi adatok és a júniusi prognózis alapján 6,8-7 százalékra lassult az első negyedévi 17 százalékról, ez már valamivel nagyobb mértékben, 0,3-0,5 százalékponttal foghatta vissza a gazdaság teljesítményét.
Ami a felhasználási oldalt illeti, a fogyasztás növekedése részben a bázishatások, részben a transzferek kifutó hatásai, részben az emelkedő infláció miatt lassulhatott, ami vélhetően a következő negyedévekben is folytatódik, ugyanakkor nagy kérdésnek nevezte Suppan Gergely, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt mekkorát fékez a fogyasztás az év végén.
Elvileg a lakosság túlnyomó részét nem érinti, akiket érint, azokat nagyon, de köztük is igen vegyes a kép. Van, aki meg tudja oldani (magas jövedelem, jelentős megtakarítások, képes javítani az energiahatékonyságon, át tud állni alternatívára), és lesz, akinek brutálisan vissza kell fognia a fogyasztását
– vetítette előre a szakember. Szerinte a beruházások – részben bázishatások miatt is, de a kamatemelések és a bizonytalanság miatt – szintén lassulhattak, viszont az év második felében a lakossági energetikai beruházások teljesen felpöröghetnek az elemző szerint, ami ellensúlyozhatja a visszaesést. A külkereskedelem egyenlege továbbra is rontja a GDP növekedését, de az áruk esetében a nyers adatok alapján az első negyedévi 3651 millió euró éves romlás után a második negyedévben már „csak” 2062 millióval romlott, tehát jóval kisebb mértékben, és a szolgáltatások egyenlege is javulhatott. Tehát összességében a nettó export jóval kisebb mértékben rontotta a növekedést, mint az első negyedévben – foglalta össze az elemző.
Az ipari termelés is felülmúlta a várakozásokat, és a háború közvetlen kihatásai elenyészőnek tűnnek – ezt Nagy János, az Erste Bank vezető elemzője mondta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH jelentős revíziókat hajtott végre az elmúlt időszakban.
Emiatt azt valószínűsíti, hogy 6 százalék alatt negatív, 6,3 felett pedig pozitív meglepetés lenne a GDP-adat.
Megjegyezte, hogy a megismerhető havi adatok közül még az építőiparé lehet döntő ebben a kérdésben, azt azonban csak jövő hétfőn közli a KSH.
Az év második felében jöhet a recesszió, az éves növekedés még sincs veszélyben
Virovácz Péter szerint a meglehetősen erős évkezdet és az esetleges stagnálásnál kedvezőbb második negyedév mellett már szinte biztosan meglenne az idei évre a 4-5 százalékos gazdasági növekedés. Még akkor is, ha az idei év második felében már technikai recesszióba süllyedne a magyar gazdaság.
A jövő évi gazdasági növekedést még nagyobb bizonytalanságok övezik, mint az ideit, de tekintettel az emelkedő kamatkörnyezetre, a költségvetési kiigazításra és a vélhetően negatív áthúzódó hatásra, 2023-ban alapesetben is csupán 1-2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk
– vélekedett az ING Bank szakértője. Egyedül az ipar és az export okozhat kellemes meglepetést. „Pozitív kockázati tényező lehet a külső konjunktúra alakulása: a csillagok kedvező együttállása esetén a nettó export újra növekedés motorjává válhat az új exportkapacitások kiépülésével” – tette hozzá Nagy János.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.