Szijjártó: tovább tárgyalunk a Gazprommal, ha tetszik, ha nem!

„Ha tetszik, ha nem, a Gazprommal tovább tárgyalunk a Magyarországra szállítandó földgáz mennyiségéről” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nagyköveti értekezleten, amelyet utoljára február 28-án tartottak, néhány nappal azután, hogy kitört az orosz–ukrán háború. 

– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy már fél éve keserítik meg az európaiak életét a háború hatásai.

Szijjártó Péter szerint a választási siker a magyar külpolitika teljesítményét is igazolja, szerinte a rekordokat döntögető választási eredmény az eddigi magyar külpolitika megerősítését is jelenti. Hangsúlyozta, hogy a 2022-es választás abban hasonlított a 2018-asra, hogy egy külpolitikai jellegű kérdés dominálta a választás előtti időszakot.

– mondta a tárcavezető, ezért szerinte kegyelmet és támogatást ebben a dimenzióban nem remélhetnek. „Nem is akarunk, nincs is rá szükségünk” – szögezte le.

Hangsúlyozta, hogy az utóbbi időszakban minden egyes fontos ügyben a magyar kormánynak lett igaza. „Kiderült, hogy a mainstream által elementáris erővel támadott álláspontjaink és döntéseink voltak a helyes álláspontok és a helyes döntések” – mondta. Példaként, négy kritikus pontként a bevándorlás elleni határozott fellépést, a hatékony koronavírus-védőoltások származási országtól független biztosítását, a segélyezés helyetti beruházástámogatást és az ukrajnai háborúból való kimaradást említette.

Szijjártó Péter kijelentette: a nemzeti érdek érvényesítésére alapuló külpolitika a sikeres külpolitika, ehhez kell egy „nagy adag vagányság” is, de láthatóan meghozza az eredményeket. Közölte, a külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteleten alapszik, a cél a lehető legjobb kapcsolatok kiépítése Magyarország fejlődése érdekében.

– mutatott rá, hozzátéve, hogy ez fordítva is így van. „A jövőben sem fogjuk elviselni azt, ha egy másik ország képviselője azt gondolja, hogy azért jön ide, hogy minket megtanítson egy jobb vagy más típusú életre, mert köszönjük szépen, mi azt nem kérjük” – figyelmeztetett.

A miniszter elmondta, hogy napjainkban a válságok és veszélyek korát éljük, és meg kell óvni hazánkat a negatív hatásoktól, ehhez viszont mindenekelőtt a veszélyek beazonosítására van szükség. Kiemelte a háborút és annak biztonsági következményeit, leszögezve, hogy Magyarország továbbra sem fog fegyvereket szállítani Ukrajnába. A fegyveres konfliktusból fakadó gazdasági visszaesést is nagy kihívásnak nevezte, üdvözölte, hogy ennek ellenére idén ismét export- és beruházási csúcs dőlhet.

Beszélt az energiabiztonságról, és aláhúzta, hogy a kormány ezen a téren nem ismer semmilyen kompromisszumot, nincs az a nemzetközi politikai cél, amely felülírná az ország ellátására vonatkozó felelősséget, európai uniós szinten még csak tárgyalni sem hajlandó Budapest az energiaszankciókról.

– mondta, úgy vélekedve, hogy az orosz import kiváltása sem rövid, sem közepes távon nem lehetséges.

Kitért arra is, hogy a háború és nyomában az élelmiszer-ellátási válság miatt újabb migrációs hullámok indulhatnak, ez esetben pedig egy migrációt támogató brüsszeli politika tragikus lehet. Végül a „rossz európai válaszokat” is érintette, mondván, Magyarországnak a racionalitás hangján kell szólnia, még ha ez méltatlan politikai támadásokhoz vezet is.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a sikerhez továbbra is segíteni kell a magyar cégek exporttevékenységét és a külföldi vállalatok hazai beruházásait, biztosítani kell az ország energiaellátását, szuverén, nemzeti döntéshozatalon alapuló külpolitikát kell folytatni, illetve fenn kell tartani a politikai stabilitást, ezért fel kell lépni mindenfajta méltánytalan külföldi támadással szemben.

„Egyrészt ez Európában sem igaz (…), ráadásul ezen az európai és észak-amerikai kommunikációs buborékon kívül a magyar kormányzati és azon belül a külpolitika megbecsültsége egyértelműen minden idők egyik legmagasabb szintjén van” – hangsúlyozta.