késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Állami vállalatfelvásárlások: a folytatás garantált
Évtizedes múltja van már annak a kormányzati tervnek, amely a nemzeti tulajdon részarányának növelését tűzte ki célul. Az elmúlt években jellemzően az energia-, a bank- és a médiaszektorban történtek látványos lépések ennek érdekében, de a napokban bejelentett Vodafone-vásárlás is ebbe a sorba illeszkedik. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az InfoRádiónak augusztus végén adott interjúban pedig azt is világossá tette, hogy
a kabinet nem tett le nagyszabású terve folytatásáról.
A már említett energetika, pénzintézeti szféra és média mellett az építőipar területén elért eredményekről is elismerően nyilatkozott ebből a szempontból – bár a bankok száma szerinte még mindig túl magas –, viszont a biztosítókról, az élelmiszer-kiskereskedelmi szektorról, valamint az építőipari alapanyagok piacáról azt mondta, messze vannak még a célok elérésétől.
A magyar gazdaság már megérett arra, hogy az a profit, amely termelődik egyes ilyen stratégiai üzletágakban, itthon maradjon, a külföldi tulajdonos ne vigye ki
– fogalmazott Nagy Márton.
Gazdaságpolitikai fordulat
A nemzeti tulajdon részarányának a 2010-es kormányváltás után elhatározott növelése
egy igazi gazdaságpolitikai fordulat volt,
hiszen a szocialista kormányok alatt épp egy ezzel ellenkező gyakorlat érvényesült: állami cégeket privatizáltak, a vállalatok pedig nemritkán külföldi érdekeltségbe kerültek – mondta a VG-nek a Nézőpont Intézet elemzője, Talabér Krisztián. Szerinte ez nem is stratégiai, sokkal inkább kényszerlépés volt, amelyre az elhibázott költségvetési politika miatt volt szükség.
A jelenlegi – ciklusokon átívelő – irányvonal pozitív hozadéka, hogy
- kiszámíthatóbbá és biztosabbá válik a munkakörnyezet a munkavállalók számára (például gazdasági nehézségek esetén nem biztos, hogy a vállalat azonnal az elbocsátásokkal járó kivonulás mellett dönt),
- csökken a gazdaság kiszolgáltatottsága a külföldi tőkének,
- gyorsabbá és kikényszeríthetőbbé válik a piaci szabályozás,
- és elkerülhetővé válik, hogy külföldi nagyvállalatok kartellt alkossanak, és együttes monopóliumként működjenek
– sorolta a szakértő, kiemelve, hogy így a nyereség nem távozik az országból. Ha pedig az állam maga is résztulajdonos, akkor az adóbevételek mellett megtermelt profitot újra eloszthatja a költségvetés részeként az általa preferált célokra.
A profitábilis cégekben való állami szerepvállalás egy win-win szituáció
– értékelt.
Energetika, bankok, média
Talabér Krisztián arról is beszélt, hogy a kormány a célkitűzés elérése érdekében igyekszik a hatályos szabályozásokat a mindenkori magyar érdekekhez illeszteni, és akár állami felvásárlásokkal helyzetbe hozni a magyar cégeket a kiemelt szektorokban.
A nemzeti tulajdon arányának növelése elsőként az energiaszektorban volt látványos: az állam visszavásárolta az oroszoktól a Mol-részvények 25 százalékát, és a magyarországi gáztározók is újra magyar kézbe kerültek, ahogyan a gáz-, a villany-, valamint a vízszolgáltatók is. Ezek kezelésére és összehangolására létrejött az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., amelyet ma már Nemzeti Közművek név alatt ismerhetünk.
Az utóbbi száz százalékban magyar tulajdon, azaz a projekt ezen részeleme sikernek értékelhető, s épp ez az év mutatja meg, mekkora jelentősége van annak, hogy egy energiaválság közepette nincs kiszolgáltatva a lakossági és ipari energiaszükséglet a külföldi piaci szereplőknek
– hívta fel a figyelmet.
A bankszektorban és a médiában is számottevő átalakulásoknak lehettünk szemtanúi az utóbbi évtizedben. Az előbbire jó példa lehet a banki takarékszövetkezetek egyesítése, majd ezekből a Takarékbank Zrt. létrehozása, a folyamat a Magyar Bankholding Zrt. tagbankjainak 2023-as bankfúziójában fog kiteljesedni. A média esetében szintén jócskán növekedett a hazai tulajdon aránya: a megyei napilapok például újra hazai tulajdonba kerültek,
így végre elkerülhetővé vált, hogy a külföldi tulajdonosok befolyásnövelő politikai és gazdasági céljaikra használják fel Magyarország megyéinek sajtótermékeit
– mondta.
A folytatás garantált
Az említett három területen 2022-ben tehát már arról beszélhetünk, hogy az 50 százalékot is meghaladja a hazai tulajdon részaránya, a következő évek pedig biztosan arról fognak szólni, hogy a kormány a gazdasági körülményeket figyelembe véve keresni fogja a további terjeszkedési lehetőségeket. Felkészül az építőipari alapanyagok gyártása, az élelmiszer-kiskereskedelem, a biztosítói és a távközlési szektor
– fejtette ki a Nézőpont Intézet elemzője.
A távközléssel kapcsolatban a Vodafone Magyarország megvásárlásáról úgy fogalmazott: az egy puzzledarab a kirakóban. De vannak egyéb célok is, mint például a Liszt Ferenc repülőtér megvásárlása, még ha most a háborús válság miatt átmenetileg ez le is került a napirendről. Összegzése szerint a tulajdoni részarányok átalakulásának évtizedes eredménye nem lehet kevesebb, mint hogy mindennek következményeként kialakuljon egy erős, nemzeti tőkésosztály.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.